Cyber Cyrano - Veszélyes játék egy virtuális laboratóriumban - Előadáselemzés a Gyermekszínházi Portálon

Vidovszky György - rendező

Vidovszky György legújabb rendezése a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház újabb bemutatói között ismét egy gyöngyszem. A Cyber Cyrano című darab a Platform11+ európai színházi együttműködés keretében Tasnádi István tollából született, valóságos sztori alapján meséli el egy budapesti középiskola 16 éves diákjainak sokkoló történetét. A 21. századi információs társadalom virtuális világában olyan szörnyetegek leselkednek ránk, amelyekkel jobb, ha vigyázunk! Miért? Zsuzsi, Heni és Máté történetéből kérlelhetetlenül kiderül.

Hogy néz ki Cyrano története a 21. században, a digitális technika korában, amelynek szereplői jelen esetben középiskolás korosztályú fiatalok? Változik a kor, változik a díszlet, kardforgatók helyett, a klaviatúra virtuózaival állunk szemben. Sárosi Anita és Vicsek Viktor zseniális látványvilága a színpadra varázsolja azt a digitális birodalmat, ami egyben a lélek veszélyes színpadává válik.

A 14-17 évesek számára magától értetődő, hogy mindennapi kommunikációjukat, érzelmi, társas életüket, alkotókedvüket és játékosságukat az internet, a mobiltelefon és más digitális eszközök segítségével, egymással és a legszélesebb nyilvánossággal megosztva élik. A chat, a közösségi oldalakon lógás, hogy kinek hány barátja van a MyVipen és hogy ki-kit jelöl vissza hatalmi pozíciókat teremt, megszabja ki hol helyezkedik el az osztály-hierarchiában. Aki ebben a versenyben nem áll élvonalban, vagy nem veszi fel a tempót, az nem elég trendi. Vigyázat az ajtók záródnak, aki lemarad, az kimarad. Az pedig szívás.



Máté -  Dér Zsolt



Zsuzsi szerelmes Mátéba, aki az osztályba újonnan érkező Heninek kezd udvarolni. Zsuzsi nem tudja felkelteni a fiú érdeklődését, jelentéktelen megjelenésű, nőként nem veheti fel a versenyt Henivel, akiért minden srác teper. Heni és Zsuzsi barátkozni kezdenek, a női rivalizálás azonban folyamatosan ott feszül a kapcsolatban. A Henit alakító Varga Lili könnyedén hozza a szép, butácska, de érzelmes karaktert. Itt Zsuzsi csak vesztes lehet. A lélek nem számít, csak az, ki a nagyobb fogás, kit menő vagy sikk megszerezni, ki duzzasztja nagyobbra a másik egóját.

Dér Zsolt hitelessé teszi az érzelmileg éretlen, impulzív, ostoba srác figuráját, akiben az érzések helyett inkább az ösztönök érvényesülnek, egy macsó elefánt a porcelánboltban. Amikor Máté Henire hajt, Zsuzsi női önbecsülése is összetörik, mindent áthat az „entrópia", nem marad más eszköz a számára, csak az, ha a többiek gyenge pontját kihasználja és gonoszul ellenük fordítja.

A bosszúhoz remek lehetőséget kínál a virtuális kapcsolatteremtés arctalansága. Zsuzsi megteremti két avatár MyVip profilját, Viktort és Moirát, akiknek bármikor a bőrébe bújhat és a chatszobán keresztül akkor lép kapcsolatba áldozataival, az őt megalázó Henivel és Mátéval, amikor csak akar. Viktor gazdag srác, külföldön él, igazi szépfiú. Moira a virtuális húga, manöken. A húspiacon, ahol kilóra mérik az árut, Viktor és Moira aranyárban kelne el. Máté és Heni nyál csorgatva veti rá magát a minőségi árucikkre, a kettőjük között bontakozó kapcsolatnak is vége szakad, hiszen jobb parti akadt a horogra.

Heni szerepében Varga Lili

Zsuzsi központi figurává válik az életükben, mivel ő közvetít a virtuális arcok és közöttük. Neki mesélik el, mi történt a cybertérben éjszakánként, tőle kérnek tanácsot és ő tud segíteni, ha valami konfliktus adódik. Az ijesztő manipulátor, Zsuzsi sodródik az eseményekkel, miközben bábként rángatja őket. Éjszaka legtitkosabb vágyaikhoz jut közel, nappal pedig meghallgatja milyen remények, kétségek foglalkoztatják újdonsült barátait. Ha kell, közbelép, közvetít, elrendezi a problémákat, ha kell együtt örül a boldogságuknak, amit persze mesterségesen ő állít elő.

 

Zsuzsi - Nemes Anna



Nemes Anna remekül alakítja, azt a szinte szándékosan érdektelen figurát, aki képtelen kitörni saját jelentéktelenségéből. Nőietlen, ügyetlen, aki csak úgy tudja eladni magát a „versenyszférában", hogy belesodródik egy virtuális laboratóriumban végzett kísérletsorozatba. Az alanyok úgy táncolnak, ahogy ő fütyül. Ijesztő és sajnos nagyon valóságos.

A legkiélezettebb helyzet akkor következik el, amikor a szereplők végre személyes találkozóra készülnek. Estélyi ruhában, szmokingban parádéznak és várják a találkozást a nagy Ő-vel. Zsuzsi aztán arról tudósít, hogy Viktort baleset érte, és Moirával hazautaztak. Mi több, Viktor meghalt és Moira elbúcsúzik Mátétól. Heni összeomlik és gyászol, Máté kétségbeesve veszi tudomásul, hogy vége mindennek. Aztán Máté gyanakodni kezd és végül kibújik a szög a zsákból. Zsuzsi lelepleződik. Heni öngyilkosságot kísérel meg, Máté lenyeli a békát. Kínos belenézni abba a tükörbe, amit Zsuzsi tart, jobb hallgatni arról, ami visszatekint onnan. A manipulátor beteg játékát nehéz számon kérniük az áldozatoknak, hiszen a játszma játékosai sem lehetnek büszkék arra, amibe belesodródtak. Marad a kínos csend.

Zsuzsi aztán új iskolába kerül és arra készül, hogy újabb áldozatok után nézzen. Ami Zsuzsit manipulátorrá teszi nem gyógyult meg és a mellőzöttség kínjai újabb áldozatokat követelnek majd. A darab sokkolóan hat és azzal szembesít, hogy a lány, aki ezzel a problémával küzd óriási bajban van és segítségre szorul. A játszma meghívott játékosai nem különben. A kérdés választ vár: „Mi állítja meg a lányt és mi vet véget az entrópiának?"

 

Kérdés az olvasóhoz:

Volt már része veszélyes virtuális kalandban?

A nő Fellini szemével

Frederico Fellini és Giulietta Masina

"Azért kell a nőről beszélnünk, hogy megszabadítsuk attól a hamis képtől, melyet a férfi alkotott magának róla, hogy megadjuk neki a lehetőséget az intellektuális fejlődésre. Ahhoz, hogy a férfi szabad maradjon, szabad nőre van szüksége..."                                                                     Frederico Fellini

Az olasz filmrendező felesége, Giulietta Masina többek között az Országúton, a Júlia és a szellemek és a Ginger és Fred című filmek főszereplője. Varázslatos lényével a gyermeklány, a tiszta és naiv nő, valamint az éretté válás útján elinduló, illetve az életére visszatekintő érett asszony alakjait személyesíti meg Fellini filmjeiben. 

Az Országúton forgatásán - Fellini és Masina

Az Országúton című alkotásban Giulietta Masina gyermeki lányalakot testesít meg, aki megható, szívbemarkoló ragaszkodással veszi körbe azt a vándormutatványos férfit, aki mellé a lány családja eladja őt és aki durván és megalázóan bánik vele. A feltétel nélküli ragaszkodás, a kiszolgáltatottság, az esetlenség, az éretlenség, a tisztaság megtestesülése ez a gyermeklány alak. Gelsomina odaadó rajongását láthatjuk egy dühös, mogorva, durva férfiért, aki nem tudja viszonozni a kedvességet, képtelen a kötődésre. Zampano olcsó kurvákkal tölti idejét egy-egy alkalommal, ügyet sem vet a törékeny, ügyefogyott lányra, aki igyekszik mindent megtenni, hogy kedvére tegyen a férfinek. Ez a nőiséget, és a szexualitást nélkülöző megindító ragaszkodás jelenti az egyetlen olyan érzelmi kapcsot, ami körülveszi az együttélésre tökéletesen alkalmatlan férfit. A lány tüzön-vizen át a szívének kedves Zampanot követi. A kapcsolat beteljesedetlen marad.

Júlia és a szellemek - Sandro Miloval

A Júlia és a szellemek című filmben Júlia olyan alakot testesít meg, aki őrzi Gelsomina tiszta, gyermeki, odaadó ragaszkodását, ezúttal viszont asszonyként láthatjuk a főszereplőt, aki gyanútlan rajongással éli életét férjével, Giorgio azonban titokban megcsalja őt. Ez a nőalak is mentes a csábítástól és az érzékiségtől. A férj nem vallja be kapcsolatát és álomvilágot hazudik feleségének, aki minden gyanakvás nélkül éli az életét Giorgioval. Amikor álmában egy női nevet ismételget és Júlia kérdőre vonja, szemrebbenés nélkül lerázza magáról a gyanúsítgatást, ugyanezt teszi, amikor egy egyértelmű telefonbeszélgetést hallgat ki. Júlia magánnyomozót bíz meg, hogy egyértelmű bizonyítékot szerezzen. Itt kezdődik a független, érzékiségét ébredni engedő nő útja, aki a film végén saját életének hajnalára ébred. Számos valóságos élettörténeti elem is megjelenik a filmben. Masina valóban magánnyomozók segítségével kutatott férje nőügyei után. Megdöbbentő bátorság a színésznő részéről felvállalni a saját szenvedéseinek megjelenítését nem kevés belső feszültséget felvállalva ezzel.

Fellini úgy fogalmaz, hogy a rendezés olyan teremtés, ami isteni minőséget kölcsönöz számára. Amikor filmet készít csupán helyet ad azoknak a teremtő energiáknak, amelyek alkotássá születnek. Fellini szenvedélyes alkotóként megszállottá válik, acsarkodó diktátorrá, aki türelmetlenül követeli színészbábjaitól, hogy a rendező belső képeit életre hívva elevenedjenek meg. Követelőző, azonban valódi mágus, aki olyan hangokat csalogat elő színészeiből, ami számukra is csak Fellinin keresztül megtapasztalható, tökéletesen egyedi alakításokká válnak. Fellini a megrögzött hazudozó, aki saját gyermekkori emlékeit, életének töredékeit monumentális, olykor humoros lelki festményekké varázsolja és valódinak éli át belső és filmes világában. Fellini a jungi archetípusok lélektanából is építkezik filmjeiben, monumentális képi és filmes világot megteremtő szenvedélyes játékmester. Az erős képi hatásokra, elképesztő erejű díszletekre és jelmezekre felépített archetípusos világ a 8 és fél, illetve a Júlia és a szellemek című filmekben jelenik meg a legerőteljesebben. Fellini saját bevallása szerint az egyes filmek megszületése közötti időszakokban kiüresedik és a hétköznapokkal nehezen birkózik, ami alkotói válságok időszakát is jelenti számára. A tudattalan világa népesíti be rendezői valóságát, amire furcsa űrként nehezedik rá a a realitás világa.

Kérdés az olvasóhoz:

Mit jelent igazi nőnek lenni és mi a hozzá vezető út?

„A sebezhetőség természetes dolog” - Matthias Romir az érzékeny és bohém zsonglőrvirtuóz

Matthias Romir zsonglőrművésszel idén nyáron Pécsen találkozhatott a magyar közönség a Pécsi Cirkusz- és Utcaszínházi Fesztiválon. Life is… Short stories című műsorával káprázatos ízelítőt kaphattak az érdeklődök a cirkusz, színház és mozgásművészet kivételesen ötvözött show műfajából.

video link>>

Romir kilenc évesen kezdett akrobatikával foglalkozni, amit zsonglőr tanulmányok követtek. Első saját műsorát 1994-ben mutatta be. 2000-ben kezdett fogyatékos gyerekeket zsonglőr mutatványokra tanítani. Ebből az indíttatásból gyógypedagógiai végzettséget szerzett Würzburgban. Elsősorban zsonglőrművész, de elhivatottan keresi a segítő szakmához való kapcsolódás lehetőségeit művészetével.

Németországban és Svájcban több ízben fesztiváldíjazott lett műsoraival. Tanít, alkot, utcafesztiválokon turnézik otthon és külföldön. Művészetéről, hitvallásáról és önmagáról így vall a nyári fellépéssorozatok közötti rövid pihenés pillanatában.

E.T.S: Miből ered a gyógypedagógia iránti érdeklődésed?

M.R: Mindig is vonzottak a segítő szakmák, ezért is érdekelt egy civil kezdeményezés, amelynek keretében délutáni foglalkozásokon fogyatékosokkal dolgozhattam. A csoportba tizennégy és húsz év közötti fiúk jártak, akik különböző fogyatékkal éltek. Akkor döntöttem el, hogy gyógypedagógusként szeretnék majd dolgozni. Végül ez másképpen alakult, mert a zsonglőrködés vette át a főszerepet az életemben.

E.T.S: A későbbiekben is dolgoztál fogyatékkal élőkkel. Milyen tapasztalatokat szereztél a velük való munka során?

M.R: Egy évet töltöttem abban az iskolában, amit már említettem és a gyógypedagógiai tanulmányaim idején nyolc vagy kilenc különböző iskolában is dolgoztam. Fogyatékkal élőknek segítettem a szabadidejükben, nyaralásokra kísértem el felnőtt fogyatékosokat és mentálisan sérült gyerekekből szervezett cirkuszi társulatnál is dolgoztam.

Volt egy sajátságos elképzelésem arról, hogyan tanítsam meg a fogyatékos gyerekeknek a zsonglőrködést. Három labdával zsonglőrködni nehezen tudnak megtanulni, de a gyerekek csak ezt tekintik zsonglőrködésnek. A közös játékok során a hagyományos zsonglőr trükköktől eltérő egyszerűbb, de nagyon izgalmas dobásokat kezdtek kitalálni maguknak labdával, gyűrűvel vagy ballonnal. Amikor azt mondtam, hogy számomra ez jelenti a valódi zsonglőrködés, nem hittek nekem. Talán a cirkusz, ahol ezzel próbálkoztam nem volt megfelelő közeg arra, hogy átadjam a saját ötleteimet és kísérletezzek ezzel a vonallal. A vezető sem volt partnerem ebben. Sajnos azóta sem adódott lehetőségem arra, hogy más társulattal próbálkozzam.

E.T.S: A tanárképzésben van lehetősége a hallgatóknak speciális kurzusok keretében zsonglőrködést tanulni?

M.R.: Vannak olyan egyetemek, ahol léteznek zsonglőr kurzusok, főleg sportolási alternatívaként, de arról nem tudok, hogy a tanárok számára lennének kötelező zsonglőr órák a képzésben. Az iskolában része a tanításnak, hogy cirkuszi alapokat sajátítanak el a gyerekeknek, de akik ezt csinálják, azok általában nem tanárok.

E.T.S: Te magad tanítasz iskolai csoportoknak zsonglőrködést? Milyen korosztállyal dolgozol?

M.R: Jelenleg tíz és tizenhárom év közötti gyerekeknek tanítok zsonglőrjátékot iskolai keretek között. Egy cirkusz-klubban nyolc és húsz év közötti korosztállyal találkozom. Voltak olyan tanítványaim, akik valóban tehetségesek voltak és gyorsan fejlődtek. A tanáraiktól azt a visszajelzést kaptam, hogy korábban sok probléma volt velük az osztályban, de mióta zsonglőrködni járnak, könnyebben kezelhetőek. Ezen nagyon meglepődtem, mert magam nem tapasztaltam velük nehézségeket a találkozásaink alkalmával, csak később, amikor láthatóan magasabb szintre jutottak el, mint a többiek. Unatkozni kezdtek, zavarni kezdték az órát és a zsonglőrködés iránt is csökkent az érdeklődésük.

E.T.S: Tetszett ahogyan a műsorodban a kifinomult zsonglőr játék találkozik a színházzal és a színészi eszközökkel. Hol tanultál színészi alapokat, színpadi mozgás és mozdulatművészetet?

M.R.: Autodidakta vagyok. A zsonglőrködést egyedül tanultam és más zsonglőröktől. Mindig szerettem táncolni. A Butoh tánc alapjait is megtanultam, most pedig a modern táncokat igyekszem alaposabban elsajátítani. A társas táncokba is belekóstoltam: szeretem a tangót és a Rock ’n’ Roll-t.

E.T.S: Kik azok a művészek, akik inspirálják a munkádat?

M.R.: Imádom Chaplin, Buster Keaton és Laurel & Hardy némafilmjeit. Nem utolsó sorban más zsonglőrök is hatással vannak rám.

E.T.S: Honnan származik a Pécsen is bemutatott Short stories ötlete?

M.R: A Life is… Short stories művészi pályafutásom különböző állomásaiból álló tabló. Egyes részei több mint tíz évvel korábbi életeseményekhez nyúlnak vissza. Vannak jelenetek, amiken még most is szoktam dolgozni. A premier óta két új jelenet része a műsornak, de még mindig vannak hiányzó részek. Ez a műsorom mindig változni fog. Jelenleg három különböző show-val turnézom, ez a legszemélyesebb darab.

E.T.S: A művészet az önkifejezés útja, belső gyógyító folyamatok forrása is lehet. Mi a véleményed erről?

M.R.: Ez egy nehéz kérdés. Vannak, akiknek szükséglet a művészet és az alkotás. Én ehhez a csoporthoz tartozom. Sok műsorom ötlete született nehéz időszakaimban. A legszemélyesebb és legkedvesebb számom a „Pinnball Paranoia” is egy ilyen periódusban jött létre. Nem mondom, hogy a művészet kisegített a dilemmáimból és meggyógyította a depressziómat, de segített ebben biztos vagyok.

Ha a végeredmény tetszik a közönségnek és találnak benne valamit, ami hozzájuk vagy róluk szól, akkor már megérte. Valaki azt mondta, hogy amit én csinálok, abban ott az üzenet: „a sebezhetőség természetes dolog”. Ha ez így van, boldog vagyok. Mások csak mókásnak találnak és szeretik a trükkjeimet. Én ezzel is elégedett vagyok.

Kérdés az olvasóhoz:

Kipróbálta már a zsonglőrködést?

Az indulat természetrajza

A düh, mint alapvető érzelem

A düh olyan alapvető érzelem, amit mindannyian megtapasztalunk élethelyzeteink során. A probléma akkor jelentkezik, amikor nem tudjuk, hogyan kezeljük dühös indulatainkat. Kontrolálatlanul szabadjára engedjük vagy igyekszünk nem tudomást venni róla és elfojtjuk magunkban.

Agresszív késztetések akkor alakulnak ki bennünk, ha fizikai vagy pszichés fájdalmat élünk át és úgy értékeljük, hogy valaki szándékosan akar ártani nekünk. Énünk védelmében mozgósítjuk ilyenkor indulatainkat, ami aktív cselekvésre késztet. „Legjobb védekezés, a támadás”- szoktuk mondani, a baj csak az, hogy ez nem konfliktusaink megoldásában segít. Az agresszív indulat veszélyes és romboló, nehéz megfékezni és többet árt, mint használ kapcsolatainkban. Ha ezeket az energiákat magunk ellen fordítjuk, az önpusztítást választjuk.

A fájdalom önmagában még nem váltja ki a düh érzését, ehhez megfelelő gondolattársítások, gondolatcímkék is szükségesek. Értékeljük, minősítjük az adott helyzetet és arra jutunk, hogy fenyegetnek bennünket, indulataink célpontja pedig mások vagy mi magunk vagyunk.

Az indulat fontos katalizátor, kérdés, hogyan fordítjuk a saját hasznunkra? Erőforrást jelenthet számunkra, ha az énképviselet és az egészséges önvédelem szolgálatába állítjuk. Akik nem tudnak dühösek lenni, kiállni sem tudnak magukért.

Az indulat elrejti valódi érzéseinket

Amikor a düh felülírja az átélt fájdalmat nem kell valódi érzéseinkkel törődnünk. A kiszolgáltatottság érzése, a sebezhetőség megélése túlságosan kellemetlen a számunkra. A támadó hozzáállás igazságérzetet, hatalmat és morális felsőbbséget táplál. A kiszolgáltatottság érzése helyett a kontroll és hatalom érzését élhetjük át. Sokan tudattalanul szokássá erősítik ezt magukban, hogy saját gyengeségükkel ne kelljen szembesülniük. A düh sosem szünteti meg a forrásérzelmeket, csupán eltakarja azokat. Ha azonban a munkahelyen vagy a magánéletben ezt nem tolerálja környezetünk, konfliktusokra számíthatunk. Kapcsolatainkat és egészségünket is negatívan befolyásolhatja.

A dühös ember mindig meg van róla győződve, hogy neki van igaza és ez megnehezíti, hogy tisztán lássa a helyzetét.

Kérdés az olvasóhoz:

Ön indulatos típus?

Kontakt improvizáció - A találkozás művészete a tánc nyelvén

A kontakt tánc olyan kortárstánc technika, amely az érintés, a súlyáthelyezés és legfőképpen egy közös kontakt pont követésén alapszik két vagy több táncos improvizatív mozdulatpárbeszédében. 1972-ben Steve Paxton teremtette meg ezt az új táncformát a modern tánc, illetve az Aikido elemeinek ötvözésével zenei kíséret nélkül. A kontakt improvizáció alapjai Paxton kísérleti táncműhelyeiben tanítványok és táncosok közreműködésével kristályosodott ki. Az esés, gurulás, az ellensúly és emelések legkönnyedebben kivitelezhető mozdulatáramlását keresi, érzékenyít a partnertől érkező impulzusokra és arra tanít, hogy folyamatosan lazán, puhán, könnyedén oldódjanak egymásba a spontán megindult mozdulathullámok.

A kontakt improvizáció a jelen pillanatból születik. Nem a mozdulatokkal kapcsolatos döntések vezetik az ívét, hanem váratlanul, spontán történik minden pillanat. Tanít rá, hogy megtanuljunk figyelni a másik rezdüléseire, a sajátjainkra és hogy a kettő között hogyan hozzunk létre áramkört. Mikor kövessük a másikat, mikor vezessünk, mikor induljunk felfelé vagy lefelé, milyen pontokon érintkezzünk, mikor lassítsunk, mikor van szükség a mozdulat csendjére. Egymás választásait egységélménnyé érlelhetjük, mindezt erőlködés és türelmetlenkedés nélkül.

video link >>

A kontakt improvizáció áramló üzenet. Finomhangolja az érzékeket, a pillanat történéseire figyelünk és ezekre reagálunk. Minden kontakt improvizáció tökéletesen egyedi. Azon a fizikai és energetikai kontaktuson alapszik, ami a táncpartnerek között indul meg.

Goda Gábor rendező-koreográfus a weight-flow kontakt egyedi irányzatát teremtette meg hazánkban. A kontakt improvizációra építő tánctréninget a kapcsolatok pszichológiájával ötvözte, önismereti mélyépítkezés lehetőségét kínálva a résztvevőknek. A páros, illetve egyéni gyakorlatok életünk valóságos helyzeteihez visznek közel bennünket a mozdulat és a test dinamikáján keresztül.

A tréning íve nem törik meg azzal, hogy a gyakorlatokat követően a résztvevők megbeszélik, mit éltek át. Ez az egyik legfontosabb fókusza a csoportnak. A három napos tréning végén kerül sor egy élményvisszajelző körre, amikor a gondolatok és érzések, a három nap alatt átélt tapasztalatok szóban is megfogalmazódnak. Kivételesen izgalmas és ritka szemlélet ez, ha táncterápiás vagy más pszichoterápiás önismereti csoportok megszokott gyakorlatával hasonlítjuk össze. A verbalitás és az analizálás fontos része bármilyen egyéni vagy csoportos terápiának, de sokszor előfordul, hogy elveszi a pszichés energiák termékeny erejét és megfoszt a cselekvés lendületétől is. Goda Gábor tréningjén a résztvevők a belső csend erejével is megtanulhatnak bánni, ami számomra még értékesebbé teszi a folyamatot.

Aki fogékony az improvizatív tánctechnikákra, szívesen tanulna önmagáról és kapcsolatairól a tánc nyelvén keresztül, kóstoljon bele a kontakt tánc világába. Varázslatos utazásban lehet része.

Kérdés az olvasóhoz:

Találkozott már a kontakt tánccal?

Lélekportál

Fórumbeszélgetés a Magyar Horror Portálon

A horror filmek iránt érdeklődők figyelmébe ajánlom a Magyar Horror Portál oldalát, ahol filmekről és a műfajról lehet további érdekességekre bukkanni.

A horror pszichológiája téma kapcsán izgalmas fórumbeszélegtés indult. Érdemes csatlakozni.

Lélekportál

A horror pszichológiája II

Félelem, horror és megküzdés

Vizsgáljuk meg a félelem kérdését. A haláltól és az ismeretlentől való félelem a túlélésben játszik szerepet. Ide tartozik a sötétségtől vagy a veszélytől való félelem is. Kutatások bizonyítják, hogy azok, akik számára az autonómia és az uralkodás jelentősége hangsúlyos szerepet tölt be a személyiségben, illetve azokban a kultúrákban is ahol ezek az értékek meghatározóak nagyobb vonzereje van a horrornak. Az is lehetséges, hogy a halától, sötétségtől stb. való félelmeinkkel ezzel az eszköztárral könnyebben meg tudunk bírkózni.

A félelem és a horror iránti érdeklődés között negatív korreláció mutatkozik. (Mundorf, Weaver és Zillmann, 1989) Leegyszerüsítve minél kevésébé jelentkezik félelem a horror iránt, annál inkább szeretjük nézni. Nem biztos, hogy mindig igaz. Ez túl egyszerűnek hangzik, de kérdés, hogy ez a kapcsolat vajon a horror félelemcsökkentő hatását igazolja vagy azt, hogy a félelem kisebb mértékű jelenléte fokozza a horror iránti érdeklődést vagy a két vizsgált változó kapcsolatát egy harmadik befolyásolja, amiről egyelőre még nem tudunk?

A híres antropológus, Joseph Campbell szerint a fikció nem más, mint az én felfedezésének rettegett kalandja. A félelmet keltő énjeinkkel való konfrontáció lehetőségét nyújtja tehát. A horrorfilmek kicsit a Rorschah teszthez hasonlítanak, mivel saját egyéni észlelésünk határozza meg, mit látunk benne és aztán hogyan küzdünk meg a hívott életfeladattal hétköznapi helyzeteinkben.

A horrorfilmek nézése olyan ijesztő stimulációkkal való megküzdést is jelent, amiben az érzelmek kezelése és uralása életkészséggé fejlődhet, ide tartozhat az is, hogy védelmet keresünk egy dependens helyzetben ott, ahol másvalaki képes uralni a történéseket, amikor odabújunk valakihez, hogy ne rettegjünk annyira filmnézés közben. Ez mosolyognivalóan közhelyesnek tűnik persze. A horror által keltett szorongás intenzitása minél nagyobb és minél sikeresebben küzdjük le ezeket, annál inkább képesek vagyunk az élet más területein is  működőképes megküzdési módokat kidolgozni és mozgósítani.

Mundorf (1989) szerint a horrorfilmet vagy azok nézik akik kevésbé félnek és a horror számukra egy optimális izgalmi szintet biztosít vagy megtanulták hatékonyan kezelni azokat a félelmeket, amiket kiváltanak. Ez utóbbi áll közel a korábban tárgyalt integratív-interaktív modell szemléletéhez.

A horror az emberiség túlélését biztosítja ősidők óta azáltal, hogy olyan ingerekkel való megküzdést provokál, ami a való életben is hasznukra válik. Váratlan, nehéz, extrém helyzetekben tanulhatunk meg kontrollt gyakorolni intenzív szorongásainkon. A horror bennünk ébresztett félelmeivel, ami mindenkinél más-más aspektust hív, és egyéni jellegzetességei vannak, megtanulhatunk bánni. Mintha egy extrém sportágban szeretnénk jó fizikai kondícióhoz és feszes izmokhoz eljutni. Nem mindenki az extrém sportokat választja a testedzéshez, de a lehetőség adott.

Kérdés az olvasóhoz:

Önt mihez segítik hozzá a horror filmek?

Lélekportál