A teljesebb önmagunkra ébredés csodája: a tánc. Platón szavaival: „Az emberi természeten kívül egyetlen más élőlény sincs birtokában a testet hangokra mozgató érzés parancsának.” Ősidők óta elkíséri életünket, a gyökereinkhez tartozik, hagyományaink, művészetünk és szórakozásunk forrása és valóban kevesebbet tudnánk önmagunkról, ha nem tapasztalhatnánk meg lényünket a tánc extázisán keresztül is. A szabad önkifejezés, a testtudatosság, a közösségteremtés csupán néhány lehetőség, amit ajándékba kaphatunk ettől az élménytől. Melyik táncot válasszuk a rengeteg lehetőség közül? Kóstoljunk most bele a swing világába!
Swingtörténet dióhéjban
A swing tánc kifejezés a blues és jazz zenére kialakult táncok összességét jelenti, melyek közé többek között a lindy-hop, a charleston, a west coast swing, a balboa vagy a jive is tartozik. Napjainkban is swing zenére táncolják, ötvözi többek között a charlston és a foxtrott elemeit. A standrad és latin táncok körén kívül esik, egészen pontosan a divattáncok, a párosan és versenyszerűen űzött táncsportok közé soroljuk, gyakori a tánciskolák társastánc kínálatában is.
 |
| Frankie Manning - a savoy-stílus királya |
A swing stílus bölcsője a new-york-i Harlem, ahol a híres Savoy Ballroom-ban, a 20-as, 30-as években, a szesztilalom időszakában hódít a lindy-hop, a swing táncok királynője. Gengszterek mulatnak füstös lebujokban, ahol szól az andalító vagy éppen vérpezsdítő swing zene. Loius Armstrong, Ella Fitgerald, Duke Ellington vagy Charlie Parker koncertjeit hallgatja Amerika. A leghíresebb swing táncosok talpa alatt ég a táncparkett. George Shorthy Snowden avagy „Shorthy” George maratoni táncversenyt nyer partnerével a Central Parkban, és elkereszteli a korszak legújabb táncőrületét lindy-hop névre. A legendás Frankie Manning akrobata elemekkel gazdagítja az új irányzatot, merész dobásokat alkalmaz és létrehozza a savoy-stílust, amely ismét a tánc afrikai gyökereit hozza előtérbe. A 30-as 40-es években a lindy-hop fénykorát éli, a Big Bandek zenéjétől zsong Amerika. Fred Aster és Ginger Rogers 1936-ban készült Swing Time című filmjével arat újabb sikereket. A sztepp és a swing máris az egész világ kedvence.
Testtudatosság, érzelmi intelligencia és nemi szerepek a táncban
Sokszor hívják fel a figyelmünket a testtudatosság fontosságára, de vajon tudjuk, hogy mit jelent ez a fogalom pontosan? A testtudatosság testi érzeteink, hangulati észleléseink elmélyült megfigyelését és tudatosítását jelenti. Ez a sajátos figyelmi fókusz sajátos transzállapotot hoz létre, melynek következtében jobb féltekés funkcióink veszik át az irányítást, elevenebbé válik a képi gondolkodásunk, könnyebben hozzáférhetünk érzelmeinkhez, kreatívabbak leszünk és finomodik a térérzékelésünk is. A magasabb osztályos versenytáncosok például jobb mentális forgatási készséggel rendelkeznek, ami mutatja, hogy jobban tájékozódnak a térben, hiszen nemcsak testtudatuk fejlettebb, hanem mozgáskoordinációjuk is (Benelli és mtsai, 2005).
Önmagunk megfigyelése felkelti a kíváncsiságunkat fizikai teljesítőképességünk vélt és valós határai, illetve a bennünk zajló pszichés folyamatok iránt, így a testtudatos figyelem érdekes önismereti tapasztalatokkal gazdagíthat bennünket. Mindez még izgalmasabbá válik, ha az élmény forrása páros tánc. Sok mindent tanulhatunk arról, hogyan reagálunk kapcsolatainkban és mi az, ami megtöri az összhangot két ember között.
Egy latin táncosokkal végzett magyar vizsgálatban fény derült arra, hogy a versenytáncosok nagyobb kezdeményezőkészséggel rendelkeznek, együttműködőbbek, empatikusabbak és sikeresebbek a társas kapcsolatok építésében, mint a táncos tapasztalattal nem rendelkező kontrollcsoport tagjai. (Lakó, 2008.) Figyelemre méltó, hogy akiket az önmegvalósítás motivál a tánc elsajátításában, a legmagasabb értéket az önmegvalósítás pontszámban nyújtják az érzelmi intelligencia tesztben. A tánc az egyik legjobb útja tehát a szabad önkifejezésnek. A társastánc szabályai, a jelmezes tánc újratanítják nekünk a nemek helyes szerepét kapcsolatainkban, könnyebbé válik megélnünk valódi nőiességünket vagy férfiasságunkat.
 |
| Fred Astaire és Ginger Rogers a Swing Time című filmben |
Fred Aster így biztatja a táncosokat: „Eleinte csak kísérletezel és próbálkozol. Kutatod a tökéletest. Sok nap végeztével csak a fáradtság vesz majd körül. Időbe telik, amíg sikerül úgy táncolnod, ahogy szeretnél és sikerül valami maradandót alkotnod.” Érdemes tehát kivárni a végét. Nemtők, kortól és nemzetiségtől függetlenül emlékezzünk Nietzsche üzenetére: „Minden olyan napot elveszettnek kell tekintenünk, amelyen nem táncoltunk legalább egyszer."
Kérdés az Olvasóhoz:
Próbálta már a swinget?
