2010. január 9., szombat

Nárcisztikus személyiségrajz - Dorian Gray arcképe


Oscar Wilde 1890-ben megjelent regénye nagy port vert fel a korabeli Angliában. Dorian Gray-t a csábító szépségű, ártatlan és tiszta tekintetű fiatalembert megigézi saját személyiségének varázsa. Akárcsak Nárkisszosz, ő is belefeledkezik önnön képmásának csodálatába és ez megpecsételi sorsát.


Basil Hallward festő készíti el azt a portrét Dorian Grayről, amely magával ragadó elevenséggel mutatja meg a fiatalember szuggesszív szépségét. Gray féltékeny lesz a képre, amely múlandóságára emlékeztetné egész életében és azt kívánja, hogy bárcsak a kép öregedne helyette, ő pedig őrizhetné fiatalságát. Basil rajong Grayért, aki művészetének új forrása lesz, amely a fiatalság tisztaságából, Gray finom érzékenységéből, sugárzó egyéniségéből merít ihletet.

Gray azonban Lord Henry Wotton hatása alá kerül, aki egy erkölcstelen élet édes gyönyöreivel csábítja el. Gray csábítható. A benne szunnyadó, szennyes életre nyíló csírasejtek a hívogató szónak engedve életre kelnek. Akkor dől el, milyen életet választ, amikor színésznő szerelmét egy megbukott előadás után eltaszítja magától, mivel csodálatos játéka nélkül a lány kiábrándítóvá válik számára. A lány, aki tiszta szerelmet érez Gray iránt öngyilkos lesz fájdalmában. Gray pedig hátat fordít a szerelem emlékének, úgy tesz, mintha meg sem történt volna. Ekkor döbben rá arra is, hogy a portré, amelyet Basil készített róla, változni kezd. Bűne nyomán eltorzuló arcvonásai megjelennek a képen, amely életét végigkövetve valóban öregedő és ijesztő arcot tükröz vissza, míg Gray megőrzi hamvas, tiszta, fiatalkori vonásait. A kép élő lelkiismeretévé válik.

Gray a bűntudatot és a lelkiismeret-furdalást száműzi életéből. Életét a gyönyör, a szépség, az érzékiség, és a vágyak hajszolásának szenteli. A következmények sosem érdeklik, másokat bűnbe csábít és sosem foglalkozik azzal, hogyan teszi tönkre mások életét. Basilt megöli, mert felfedve neki a portré titkát, régen elfeledett igaz barátja bűnbocsánatra szólítja fel. Nem akar jó útra térni és elpusztítja, aki erre emlékezteti vagy kényszeríti.

Vizsgáljuk meg Dorian Gray személyiségét a pszichológus szemszögéből. Mik a nárcisztikus karakterszerkezet jellegzetességei, mi a patológiás nárcizmus?

Kernberg, amerikai pszichiáter hosszú évtizedeket töltött a téma kutatásával. A kapcsolatok tekintetében a birtoklás vágya válik meghatározóvá. Fontos a másoktól érkező hódolat vagy elismerés. A kapcsolatok egyfajta üzleti alkuvá alakulnak, érzelmi kötődések nélkül, a másik csupán a saját énkép megerősítése miatt fontos. Erről tanúskodik az is, amikor Gray féltékeny lesz saját képmására, amely változatlan szépségét őrzi majd egy életen át. Ugyanezt a tükröt várja környezetétől is, a mindenkit lenyűgöző színésznőtől, aki játéka szépségével ragadtat. A lány varázsa méltó pompája Dorian ragyogásának. Amint a külsőség belsővé válik, egyben értéktelen is lesz, ekkor történik a szerelmi kiábrándulás.

A nárcisztikus személyiség nem képes empatikusan ráhangolódni a másik problémáira, kapcsolatait inkább saját igényei szerint használja. Dorian magányosan él, legjobb barátja Lord Henry csupán ideológiáit táplálja, igazán közel senki sem áll hozzá, kivéve Basilt, akivel nincs kapcsolata, hisz egy másik énjére emlékeztetné.

Mi áll a kapcsolati érzéketlenség hátterében? A bizalmatlanság és mások lebecsülése miatti szorongás okozza ezt a védőpáncélt. Szélsőséges én-központúsággal találkozunk, a nárcisztikus személy irigy, ha másnak van valamije, ami neki nincs. Nemcsak mások, saját érzelmei kapcsán is nehezen tud differenciálni, gyorsan fellángolnak, majd szertefoszlanak érzései. Veszélyes személyiség. Hiányzik belőle a bánat, a gyász, illetve a depresszió átélésére való képesség. Dorian Gray esetében a fordulópont a Basil elleni gyilkosság után következik be. A gyilkosság olyan bűn, amelynek a terhe alatt már ő is összeomlani látszik.

A jó intellektusú nárcisztikus személyek saját területükön igen kreatívnak tűnhetnek. Vezető beosztásban, a tudomány, a művészetek területén egyaránt. Sokszor azonban felületesek, munkájuk elkapkodott és a mélység hiányáról árulkodik. Szorongáskeltő helyzetekben kiválóan képesek magukat kontrollálni, látszólag tökéletes önuralomról árulkodik viselkedésük, ez azonban nem ritkán saját izolált világukba zárja vissza őket, nagyzásos fantáziáikat pedig felerősíti. Dorian Gray arcvonásai nem tükrözik élettörténetét, rajta valóban semmi nem látszik, tökéletesen ártatlannak és tisztának tűnik, mint fiatalkori arcképe, amely egy életen át elkíséri. Lelkiismeretének világa, a portrén megjelenő torz változások, mintegy pszichotikus képzet formájában jelenik meg.

A gyász, a depresszió, és a bűntudat átélésnek képessége a terápiás prognózist javítja. Minél inkább úrrá akar lenni saját hidegségén a páciens, annál motiváltabb a kezelésre és annál jobbak a terápia sikerességének kilátásai. Az idealizált énkép a segítségre siető ideális anya utáni reménytelen sóvárgását és imádatát is magában foglalja. Gray családi hátteréről nem sokat tudunk meg a regényből.

Gray vajon meggyógyult volna, ha terápiás kezelést kap? Ez minket nem igazán érdekel, hiszem akkor nincs történet és nincs katarzis a regény végén, amikor a főhős saját képmására támad, késsel hasítja fel a vásznat, amivel önmaga gyilkosává válik. Rútan, ráncosan találnak rá holttestére, az arckép mellett, amely a portré tulajdonosának ragyogó szépségét kapja vissza.



Kérdés az olvasóhoz:


Milyen az élet egy nárcisztikus párral vagy baráttal?


Lélekportál


18 megjegyzés:

  1. 7 evig eltem egy narcisztikus pasival. Teljesen tonkre tett, amit tettem semmi nem volt jo. Egyszeruen barmilyen tokeletesen kitakaritottam akkor megjegyezte hogy az ajtofelfa teteje biztosan posos mert olyan hulye vagyok hogy tutti elfelejtettem.... Amikor foztem megkerdeztem finom-e? Valasz: eszem nem? Akkor turheto.Mindig kritizalt es az otleteim (amik jok voltak) szerinte blod baromsagok voltak. Allandoan irigynaek hivott es megalazott nagy tarsasagokban. Eheztette magat ferfi lettere, mert azt gondolta elhizik ha nem. Mindenbol a legjobb kellett neki. Ha kritizaltam azt mondta hogy nem leszek jo feleseg es akkor nem fog elvenni es duhkitorest kapott ha valami nem ugy volt ahogy az neki tetszett. Nayon nagyon szadista, nem kivanom senkinek. Magam sem ertem hogyan tudtam megszabadulni tole mert ha otthagytam akkor sirva konyorogte magat vissza. Az ilyenek tudjak hogy senki nem tudja elviselni oket es probalt visszajonni hozzam mert en "elviseltem" es elneztem a szadizmusat.
    Ja! Buszke volt ra hogy milyen magas szinten tud hazudni!!! Buszke !!! Nem tudtam kivel van dolgom. Azt hittem viccelt....

    VálaszTörlés
  2. Nagy költőt, csak nagy költő érthet meg. (Goethe)
    Nárcisztikus embert csak nárcisztikus érthet meg. (pd :-)Nem minden nárcisztikus egoista is egyben.
    Én pl. nagyon nárcisztikus vagyok, de nagyon nem önző.
    O.W. nagyon szellemesen írt, de nem kell túl komolyan venni...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Próbáld meg akkor Orwell Állatfarmját komolyan venni.
      Wilderól nem lehet - halandóként - azt mondani, hogy szellemesen írt. A te véleményed mondható szellemesnek, az ő alkotása viszont...a nárcisztikusok lélekharangja.

      Törlés
    2. Akkor te NEM vagy nárcisztikus!!!

      Törlés
  3. 4 éve ismerek egy nárcisztikus-hisztérikus embert. néha passzív agressszív is, ami hát egy igazi élmény. az a véleményem, hogy tudja magáról , hogy beteg, de nem megy el pszichiáterhez. vezető beosztású, kretív, gazdag szellemiségű ember, akinek csak azért kell bárki társasága is, hogy azokat lealacsonyítva,önmagát dicsérhesse. Hála istennek sosem éltem együtt vele, de volt fél év amikor nagyon szerelmes voltam bele. Nem tudta, mit kezdjen vele, testi kapcsolat szörnyű volt, nem is élvezte, és nem is kérte. igy aztán ez abbamaradt, és ma már kizárólag beszélgetünk. Tudja, hogy valami nincs rendben, de nem tesz semmit. Miközben persze a dicséretet bezsebeli, nem élvezi és önmagát sem szereti . isten ments együtt élni vele, és hála istennek, hogy már nem kéreget feleségül. De mindennek ellenére tisztelem-becsülöm amiatt, amit az én asztalomra letett , amikor kapcsolatunk volt. nem szerelmi, nem anyagi, azaz, mostmár kézzel fogható anyagi. de mint embert már utálom.

    VálaszTörlés
  4. "Gray családi hátteréről nem sokat tudunk meg a regényből."
    Ez azért így nem teljesen igaz, a regényből kiderül, hogy Gray anyja megszökött egy alacsony származású emberrel, aki Dorian születése előtt meghalt, majd hamarosan a nő is követte. Gray így gyakorlatilag nem ismerte a szüleit, nagyapja "nevelte" úgy, hogy a ház legtávolabbi pontjába száműzte. Elég sivár gyerekkornak és a totális elutasítottság állapotának tűnik, amiből aztán szépségének köszönhetően a legnagyobb népszerűségbe csöppen Dorian.

    VálaszTörlés
  5. Édesapám volt a nárcizmus megtestesülése a családban. Sokat szenvedtünk tőle. Élete végén dagantos betegségben szenvedett 3 évig, súlyos depresszióba került. Nem lehetett már segíteni rajta. A gondom az, hogy időről-időre felbukkannak nárcisztikus pasik az életemben, próbálnak bűvkörükbe vonni, ebből nehéz kiszállni...Vajon hogyan tanulnak meg érzelmeket adni??? Ez talány számomra... Pedig jó lenne megtudni!!! Nagyon ragaszkodnak a tökéletességük látszatához...

    VálaszTörlés
  6. Fél éve szálltam ki egy kapcsolatból, nárcisztikus volt a pasi..érzelmileg éheztetett, sőt az utolsó hónapokban kínzott. Tipikus..rászállt az önbecsülésemre, ez a típus nem bírja elviselni ha a másik meg tudja élni az érzéseit. Olyan nagy sebeket kaptam, remélem soha többet nem látom, és idővel elfelejtem. Úgy gondolok rá, mint egy fogyatékos emberre. Hát igen..az apám is valami hasonló..nem egy elfogadó alkat.
    Remélem, így életem közepe felé sokkal alaposabban körbejárom kit fogadok a bizalmamba.

    VálaszTörlés
  7. Hölgyeim... eszméletlen hogy mennyire naívak és rossz emberismerők vagytok. A legelső hozzászólót annyira nem tudom sajnálni (tán mert pszichopata volnék?)... Hogy a fenébe volt képes HAGYNI hogy ezt tegyék vele?
    Ne haragudjatok de olyan obszcén, horrorisztikus dolgokat engedtek meg a pasijaitoknak, és a lovagiasság, korrektség minimális erényiet sem várjátok el egy hapsitól, hogy egy pillanatig sem tudom az előttem szólók egyikét sem sajnálni...

    Mindenki a saját kis poklának az építőmestere...

    VálaszTörlés
  8. Az előttem szólónak üzenem, hogy NEM ISMERED A NŐKET!!!!
    A generációsan téves nevelési felfogásnak köszönhetően, egy a természet alkotta, tökéletes lényből, nevelnek érzelmileg gyenge, korlátok között gondolkodó, egyedül ritkán életképes embert akiknek egyetlen tanítást vésnek az elméjébe szörnyen tévesen a szülők már kora gyermekkoruktól folyamatosan, mégpedig "Lányom csak jól kell férjhez menni!".
    Erre rátesz az egész életen keresztül tartó szükségtelen fájdalom, sértés, elnyomás, megaláztatás elviselésének kényszere pl. menstruációs fájdalmak, családon belüli erőszak, iskolai erőszak, hátrányos megkülönböztetés állásintejún a női mivolta miatt, nem beszélve akkor ha kiskorú gyermeket nevel mindegy, hogy van e párja vagy nincs, feleslegesen folyamatos vita a férfias melegem van, és a nőies fázom, 10 fok celsiuss hőmérséklet érzékelés miatt, az irracionális elvárások a feleségektől, hogy legyenek sexistennők, mesterszakácsok, diplomaták, tökéletes anyák, minta felségek, és mindezt természetesen maximálista szüziességgel és erkölcsös nézetekkel. stb., stb.
    Visszamehetünk akár Ádám és Éva történetéig, amikor Ádám beleharap az almába, és ezt érdekes mód úgy tálalják, hogy Éva tette meg elsőként, holott ez fordítva igaz.
    A lényeg, hogy kizárólag akkor szabad ítélkeznünk, ha saját magunk is átéltük a helyzetet az annak megfelelő állapotban.
    Szabad gondolkodni.....:-)

    VálaszTörlés
  9. Majdnem 4 évig "raboskodtam" egy ilyen kapcsolatban. Manipuláció, szeretetmegvonás, passzív agresszió; néha épp ellenkezőleg: túlcsorduló érzelmek, gondoskodás, figyelmesség, védelmezés - látszólag véletlenszerűen. Minden kritikát keményen torolt, miközben az önbizalmamat konzekvensen építette le, nehogy arra gondoljak, másnak is kellhetek. Hideg, rideg, magának való volt sokszor. Azért is beszólt, ha a fakanalat hangosabban vertem a lábos széléhez. Szexualitása sivár, énközpontú. Családfüggő, 40 éves, de - leginkább - édesanyján kisfiúként csüng, bár az soha egy simogatást, ölelést nem adott a gyermekeinek, sőt terrorizálta őket...
    És akkor mi a kulcsa, hogy mégis kötődünk egy ilyen emberhez? Egyrészt nagyon jól "leveszi" a tudattalan antennáival, mi kell a másiknak. az első fél év - amíg a függést kialakította - maga volt a földi mennyország. Nem hittem, hogy létezik ilyen ember. Utólag azt gondolom, az előző barátnőinek is "eljátszotta" a tökéletest. Az egyik öngyilkosságot kísérelt meg, miután szakítottak. Hangsúlyozom, nem szánt szándékkal hazudik, talán amikor ez a fázis tart, maga is elhiszi, hogy szerelmes. Amikor kész a csapda, akkor kezdi elővillantani a valódi személyiségét. És mi várunk, hátha megint visszaváltozik a szerelmes, szenvedélyes, érző, értő csodaférfivá. Elviseljük a megalázást, bántásokat, mert szinte tudat-hasadt állapotban nem értjük, mi is történik. Persze néha azért csepegtet jót, de kellően dozírozva és csak ha "jó kislányok" vagyunk...
    Ismerős?
    Sokat tudnék erről írni.
    Igen, lehet, h mi vagyunk a hülyék, h nem szállunk ki időben. de amikor benne vagyunk, azt érezzük, mi nem vagyunk elég jók, hogy megfeleljünk ennek a nagyszerű embernek. És küzdünk a szeretetéért, megbecsüléséért. Ahogy valaha talán sokan egy-egy szülőfigura elismerésért tettünk meg mindent - hiába...
    Végül amikor pánikos rosszulléteim lettek a szeretetmegvonásai kapcsán, elmentem terápiába, ahol megértettük a játszmáit és manipulatív karakterét. Kiléptem. Engem nem könyörgött vissza sírva, mint az egyik hozzászólót, mert egy ilyen ember örökre megbántódik, ha elhagyják. És eddig soha nem hagyták el... Veszélyes karakter, jól írjátok azt is, h szadista. Én úgy gondolom, hatalmas nőgyűlölet él benne a rideg, szeretettelen, néha fizikai erőszakot is alkalmazó édesanyja miatt, amit mindig az aktuális barátnőjén él ki.
    Remélem, a történetem segít azoknak a lányoknak, akik hasonló csapdákban vergődnek. Ha nem érzitek jól magatokat a kapcsolatotokban, ne higgyétek, hogy veletek van a baj! Menjetek terápiába, merjetek változtatni!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem ismeritek magatokat és nincs önbecsülésetek. Nő vagyok, de senkitől nem tűrnék bántást, megaláztatást!!

      Törlés
  10. Halihó! ..... Az első névtelen hozzászólóhoz csatlakoznék, ugyanezeket a mondatokat kaptam meg... és még msot is az az érzésem, bár már halványodik, hogy nem vagyok elég jó. sok mindenkinek elmeséltem, hogy mi folyik itt, de mindenki azt állította, és ezek az emberek jól ismernek, hogy nem velem van a baj. pedig sokáig gondoltam, hogy bennem van a hiba. hogy nem vagyok elég jó. hogy leheetnék tökéletesebb. de soha semmi nem volt jó. csak amit Ő mondott, csak amit Ő javasolt. mikor betegségben ápoltam és gondoztam, azt kaptam meg, hogy "felőled meg is dögölhetek" ..... :D eleinte nagyon gyötört a bűntudat, hogy én, aki roppant gondoskodó vagyok, valakinek mégsem elég...most már csak mosolygok ezen, mert sokat olastam a nárcisztikus zavarról, és valahogy " kijózanított" ... még csak 1 éve sem ismerem, és már rengetegszer mondtam neki, hogy ha így folytatja, akkor mindenki elfogja hagyni, és magányos lesz. nem érdekli. sokszor próbáltam komolyabb , ószinte beszélgetést kezdeményezni, de rájöttem, semmi értelme. néha megnyílik, valóban, de már ézelmileg teljesen elzárkózott, csak azért tart amga mellett, mert gondoskodó vagyok, és ha meg is próbál alázni, akkor lepereg rólam. Azt gondolom, hogy akik egy ilyen emberrel egyszer az életben bármilyen kapcsolatot alakítanak ki, azokban is benne van a szeretetéhség, de nem annyira, mint egy nárcisztikusban.. mert ők , Ő, tapasztalataim szerint, nos, kisujjamat odanyújtom, de az nem elég neki soha. ha pedig sikerült a fél kromat letépni, akkor lerágja a maradék húst is, majd pedig elhajít, mert már nem hozunk neki hasznot, és új " préda " után néz. és ezt azok értik meg, és azok hiszik el, akik voltak már ilyen kapcsolatban. és azt hiszem, hogy mindannyian átmegyünk azon is, hogy próbálunk minduntalan segíteni rajta, mert sajnáljuk. aztán jön a búntudat, mert elakarjuk hagyni. ilyenkor jön a másik oldalról a pánik, ideig-óráig megint jön a kedveskedés, nálunk 1-2 hét , aztán megint minden vissza, a régi kerékvágásba. ha pedig megneszelik, hogy lelépnél, 1, tarthatsz fél óra panaszáradatot, 2, persze menj csak, de akkor vissza se gyere 3, ne hagyj el, mert hozzám tartozol, az enyém vagy 4, elhagylak, mielőtt elhagysz. na? hasonló tapasztalatok?

    VálaszTörlés
  11. Üdv a Sorstársaknak!
    Én immár 21. éve élek egy pszichopata ember mellett.
    Kb. 3 évvel ezelőtt döbbentem rá, hogy egy beteg ember mellett élek. Ismerkedésünk elején is voltak furcsa megmozdulásai, sokat szenvedtem az miatt, hogy nem osztja meg velem az érzéseit- de utána jöttek a gyerekek- és minden rossz előérzetem ellenére mellette maradtam.
    Mindig "csodabogárnak" számított- a családommal, a munkatársaival sem egyezett, barátja egyetlen egy sem volt, a munkahelyén sem tudott kialakítani senkivel sem baráti viszonyt.Az évek pedig teltek-múltak. Más városba költöztünk a két gyerekkel és utána elszabadult a pokol. Anyagi gondok-hatalmas veszekedések nap-mint nap. Sajnos elég későn jöttem rá, hogy nem velem van a baj, hanem Ővele. Természetesen én sem vagyok hibátlan- senki sem az.
    A kapcsolatunkat az ő fensőbbrendűsége jellemezte, az egoizmusa a birtoklási vágya. Ő mindig mindent jobban tudott én nem voltam sehol sem. Megalázott semmibe vette az érzéseimet.Az összes önbecsülésemet elvesztettem mellette, értéktelennek érzem magam, allergiás betegségben szenvedek immár 2 éve súlyos tünetekkel.
    A gyerekekkel bizalmas szülői viszonyt nem tudott kialakítani, mindig csak a kioktatás volt napirenden.
    Kb. 3-4 évvel ezelőtt rájöttem, hogy folyamatosan megcsal ezt a mai napig tagadja. Sportot űzött a megcsalásaiból és még élvezte is a szenvedésemet.
    Testileg-lelkileg meggyötört- kiszolgáltatott helyzetbe kerültem-
    Az ilyen tipusú emberek tulajdonságai közé tartozik a hidegvér, ésszerű logikus gondolkodás, empátia hiánya, bűntudat hiánya, az önös érdek érvényesítése, érzelmi manipuláció, lelki terror, a félelem felhasználása a partnerrel szemben.
    Sok mindent olvastam és tájékozódtam az ilyen tipusú emberekről- hihetetlen, de az ember még a józan eszét és ítélőképességét is elveszítheti, ha nem tud tőlük megszabadulni. Segítség nélkül a végén már nem fog sikerülni. Nekem sajnos segítségem nincs, így saját magam erejéből kell , hogy megküzdjek és talpra álljak.
    Nem tudom, hogy sikerül-e, de a gyerekek tartják bennem az erőt, igenis talpra kell állni és meg kell szabadulni az ilyen embertől.

    A külvilág felé a jó arcukat mutatják, szivélyesek, barátságosak jóindulatúak-- tehát velük semmi baj nincs.
    Ezt csak azt tudja átérezni és elhinni, aki hasonló párkapcsolatban él.
    Mindenkit elmart mellőlem, a barátaimat a rokonaimat és így teljesen magamra maradtam.
    Dióhéjban ennyi!
    Ha valaki tud gyakorlati megoldást, vagy nála bevált valami jó taktika, szivesen venném ha közzétenné!
    Egy párszor már elhatároztam, hogy megszabadulok Tőle, de akkor mindig a jó oldalát kezdte mutatni és én bedőltem neki, mivel már senkim sincs, a családom csak a két gyerek és Ő.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az a baj az ilyen emberrel ha sikerül is meg szabadúlni tőle,fenn áll a veszély,hogy szándékosan manipulálni fog pl.érzelmileg.Csak azért "Nehogy már,neked jó legyen!"alapon.18 évig éltem egy ilyennel.5 éve elváltam de még mindig képes manipulálni valamivel,pedig már semmi közöm hozzá és kapcsolatom sincs vele.

      Törlés
  12. Sziasztok! Mancika voltam. 2 évig volt egy nárcisztikus társam. Mivel korábban nem találkoztam ilyen személyiséggel, kezdtem azt gondolni, hogy én vagyok a hülye..Kívülről nagyon kedves, de ha valami nem úgy történt, ahogy ő akarta, megismertette a poklot. A szavakkal verés, mindig mindenben kivetnivalót talált, amit csináltam. És akkor jött azzal, hogy én tehetek arról, hogy bunkó és tapló velem, mert ő csak reagál az én viselkedésemre. És mi volt az én rossz viselkedésem? El mertem menni a 20 éves évfolyamtalálkozómra, foglalkoztam a gyerekeimmel ahelyett hogy vele lettem volna...(elváltam, 3 gyermekkel élek). Soha semmiben nem segített, csak igérgetett, amikor mástól kértem segítséget, akkor nekem támadt, hogy eladtam előle a munkát, neki is jól jött volna a pénz....mert hogy hiába voltam a társa 2 évig, egy sima fuvarozásért is elkérte a benzin árát..Ha valakivel szóba álltam az utcán pl. barátnővel, megjegyezte, hogy miért nem hajtottam el. Arra van időm, őrá meg nincs...és még cifrázhatnám...3-4 hónapba telt mire rájöttem, hogy valami nincs rendben, de nem feltétlenül mindig én vagyok a hibás. Szerinte én voltam az okozója mindennek, ő csak reagált..de a legalpáribb stílust képzeljétek el. Lehordta a szüleimet, pedig tényleg rendes, segítőkész, kedves emberek, lehordta a gyerekeimet, engem betegnek titulált. Ebben igaza volt, teljesen rámentek az idegeim...Találtam erről egy könyvet, és akkor jöttem rá, hogy kivel is állok szemben. Egy tanácsot tudok csak adni, szaladni tőle olyan messzire, amennyire csak tudtok, minden lelki erőt összeszedni és nem hátranézni...HA nem, akkor lelkileg és később testileg, egészségileg is tönkretesznek...egy élet van, nincs másik, hogy újra kezd...Futás!!

    VálaszTörlés
  13. Valóban élvezik azt, mennyire képesek az embereket manipulálni. Semmi gát nincs bennük, mert bizonyos érzések hiányoznak belőlük. Valóban sérültek (még gyerekkorban), és örökös kompenzációra vannak kárhoztatva emiatt. Nem érzik a káros tetteik súlyát, képtelenek rá. Max. a szégyenérzet van rájuk hatással. Azt igen nehezen viselik, hiszen ez elől szeretnének elmenekülni. Aki ilyen ember mellett meg tud maradni - és állítólag csak az- abban benne van egy nagy adag "segíteni szeretnék rajta" hozzáállás. A nárcikról szóló cikkekben olvashatni: a nárcisztikus "igazi" párja az empata, az, aki akár saját igényei elé helyezi a másik kiszolgálását. Az élet arról kellene szóljon, hogy mindig eggyel fentebbi szintre lép az ember(pár), például otthon, család, szakmai fejlődés. Ezek azért döcögve tudnak megtörténni egy húzd meg - ereszd meg kapcsolatban, ahol szinte nincs is kommunikáció. Ki előbb, ki utóbb rájön, hogy a bolondját járatják vele, ám addigra már számadást is lehet készíteni könnyekből, kirohanásokból, szakításokból, az elfogyott életenergiáról, s az összefonódott szó szerint észbontó évekről. Minél hosszabban tart, annál nehezebb a kiszállás (,ezzel ő is tisztában van). Az ilyen kapcsolatokról Oscar díjas filmek sorozatát lehetne készíteni. Terapeuta, segítő barátok, a helyzet tisztán látása, tervszerű hozzákészülés a fent már javasolt futásra. Mindezt lehetőleg hideg szívvel és aggyal (-ahogyan ő csavarja ki másokból az életerőt). Vagy lehet maradni, várni, hogy megváltozik (nem fog), és szép csendben, vagy akinek úgy tetszik látványosan megőrülni az el nem fogadásban, a korlátozásokban, a szeretetéhségben és meg nem értettségben. A nárcisztikus nem menne pszichológushoz, ha valahogyan mégis megtörténik... a szakembernek is nagy nehézség pozitívumot elérni. (Szomorú, hogy családban nevelkedett gyerekeket is mennyi sérülés érheti, amit, mint egy örök keresztet cipel magával.)

    VálaszTörlés
  14. Sziaztok! Lehet hogy én is ilyen nàrcisztikust fogtam ki? Bàr nem szeretek cimkét ragasztani de ahogy olvasom a sorokat dettó a történet. Az elején a csillagokat is lehozta az égről majd jöttek a jelek. Szabit vett ki de nem szólt. Arra sosem volt pénz hogy kettesben menjünk valahova de a hobbijàra szàzezer is akadt. Konfliktusokból mindig kilépett egy időre eltűnt majd szépen visszaszivàrgott. Telefon kinyomàsa ha vmi nem tetszett neki. Örökös bizonytalansàgban tartott- de ha én lemondtam valamit akkor szeretetmegvonàs és bosszú volt a vàlasz. A baràtoknak mindig megtudta magyaràzni hogy bennem volt a hiba. Szülinapra semmi ajândék majd egy sima hétköznapon mobiltelefont kaptam. Az anyukàja temetésére nem baj ha nem megyek- majd utàna: el sem jöttél a temetésre! Ahànyszor otthagytam visszajött igérgetésekkel de semmi nem vàltozott. Örökös hullàmvasút volt az egész. Teljesen kiégtem, elfàradtam....

    VálaszTörlés