2010. július 4., vasárnap

Kontakt improvizáció - A találkozás művészete a tánc nyelvén




A kontakt tánc olyan kortárstánc technika, amely az érintés, a súlyáthelyezés és legfőképpen egy közös kontakt pont követésén alapszik két vagy több táncos improvizatív mozdulatpárbeszédében. 1972-ben Steve Paxton teremtette meg ezt az új táncformát a modern tánc, illetve az Aikido elemeinek ötvözésével zenei kíséret nélkül. A kontakt improvizáció alapjai Paxton kísérleti táncműhelyeiben tanítványok és táncosok közreműködésével kristályosodott ki. Az esés, gurulás, az ellensúly és emelések legkönnyedebben kivitelezhető mozdulatáramlását keresi, érzékenyít a partnertől érkező impulzusokra és arra tanít, hogy folyamatosan lazán, puhán, könnyedén oldódjanak egymásba a spontán megindult mozdulathullámok.


A kontakt improvizáció a jelen pillanatból születik. Nem a mozdulatokkal kapcsolatos döntések vezetik az ívét, hanem váratlanul, spontán történik minden pillanat. Tanít rá, hogy megtanuljunk figyelni a másik rezdüléseire, a sajátjainkra és hogy a kettő között hogyan hozzunk létre áramkört. Mikor kövessük a másikat, mikor vezessünk, mikor induljunk felfelé vagy lefelé, milyen pontokon érintkezzünk, mikor lassítsunk, mikor van szükség a mozdulat csendjére. Egymás választásait egységélménnyé érlelhetjük, mindezt erőlködés és türelmetlenkedés nélkül.


A kontakt improvizáció áramló üzenet. Finomhangolja az érzékeket, a pillanat történéseire figyelünk és ezekre reagálunk. Minden kontakt improvizáció tökéletesen egyedi. Azon a fizikai és energetikai kontaktuson alapszik, ami a táncpartnerek között indul meg.


Goda Gábor rendező-koreográfus a weight-flow kontakt egyedi irányzatát teremtette meg hazánkban. A kontakt improvizációra építő tánctréninget a kapcsolatok pszichológiájával ötvözte, önismereti mélyépítkezés lehetőségét kínálva a résztvevőknek. A páros, illetve egyéni gyakorlatok életünk valóságos helyzeteihez visznek közel bennünket a mozdulat és a test dinamikáján keresztül.


A tréning íve nem törik meg azzal, hogy a gyakorlatokat követően a résztvevők megbeszélik, mit éltek át. Ez az egyik legfontosabb fókusza a csoportnak. A három napos tréning végén kerül sor egy élményvisszajelző körre, amikor a gondolatok és érzések, a három nap alatt átélt tapasztalatok szóban is megfogalmazódnak. Kivételesen izgalmas és ritka szemlélet ez, ha táncterápiás vagy más pszichoterápiás önismereti csoportok megszokott gyakorlatával hasonlítjuk össze. A verbalitás és az analizálás fontos része bármilyen egyéni vagy csoportos terápiának, de sokszor előfordul, hogy elveszi a pszichés energiák termékeny erejét és megfoszt a cselekvés lendületétől is. Goda Gábor tréningjén a résztvevők a belső csend erejével is megtanulhatnak bánni, ami számomra még értékesebbé teszi a folyamatot.

Aki fogékony az improvizatív tánctechnikákra, szívesen tanulna önmagáról és kapcsolatairól a tánc nyelvén keresztül, kóstoljon bele a kontakt tánc világába. Varázslatos utazásban lehet része.

Kérdés az olvasóhoz:


Találkozott már a kontakt tánccal?



2010. június 16., szerda

Fórumbeszélgetés a Magyar Horror Portálon



A horror filmek iránt érdeklődők figyelmébe ajánlom a Magyar Horror Portál oldalát, ahol filmekről és a műfajról lehet további érdekességekre bukkanni.
A horror pszichológiája téma kapcsán izgalmas fórumbeszélegtés indult. Érdemes csatlakozni.




2010. június 12., szombat

A horror pszichológiája II




Félelem, horror és megküzdés

Vizsgáljuk meg a félelem kérdését. A haláltól és az ismeretlentől való félelem a túlélésben játszik szerepet. Ide tartozik a sötétségtől vagy a veszélytől való félelem is. Kutatások bizonyítják, hogy azok, akik számára az autonómia és az uralkodás jelentősége hangsúlyos szerepet tölt be a személyiségben, illetve azokban a kultúrákban is ahol ezek az értékek meghatározóak nagyobb vonzereje van a horrornak. Az is lehetséges, hogy a halától, sötétségtől stb. való félelmeinkkel ezzel az eszköztárral könnyebben meg tudunk birkózni.


A félelem és a horror iránti érdeklődés között negatív korreláció mutatkozik. (Mundorf, Weaver és Zillmann, 1989) Leegyszerüsítve minél kevésébé jelentkezik félelem a horror iránt, annál inkább szeretjük nézni. Nem biztos, hogy mindig igaz. Ez túl egyszerűnek hangzik, de kérdés, hogy ez a kapcsolat vajon a horror félelemcsökkentő hatását igazolja vagy azt, hogy a félelem kisebb mértékű jelenléte fokozza a horror iránti érdeklődést vagy a két vizsgált változó kapcsolatát egy harmadik befolyásolja, amiről egyelőre még nem tudunk?

A híres antropológus, Joseph Campbell szerint a fikció nem más, mint az én felfedezésének rettegett kalandja. A félelmet keltő énjeinkkel való konfrontáció lehetőségét nyújtja tehát. A horrorfilmek kicsit a Rorschah teszthez hasonlítanak, mivel saját egyéni észlelésünk határozza meg, mit látunk benne és aztán hogyan küzdünk meg a hívott életfeladattal hétköznapi helyzeteinkben.

A horrorfilmek nézése olyan ijesztő stimulációkkal való megküzdést is jelent, amiben az érzelmek kezelése és uralása életkészséggé fejlődhet, ide tartozhat az is, hogy védelmet keresünk egy dependens helyzetben ott, ahol másvalaki képes uralni a történéseket, amikor odabújunk valakihez, hogy ne rettegjünk annyira filmnézés közben. Ez mosolyognivalóan közhelyesnek tűnik persze. A horror által keltett szorongás intenzitása minél nagyobb és minél sikeresebben küzdjük le ezeket, annál inkább képesek vagyunk az élet más területein is  működőképes megküzdési módokat kidolgozni és mozgósítani.


Mundorf (1989) szerint a horrorfilmet vagy azok nézik akik kevésbé félnek és a horror számukra egy optimális izgalmi szintet biztosít vagy megtanulták hatékonyan kezelni azokat a félelmeket, amiket kiváltanak. Ez utóbbi áll közel a korábban tárgyalt integratív-interaktív modell szemléletéhez.

A horror az emberiség túlélését biztosítja ősidők óta azáltal, hogy olyan ingerekkel való megküzdést provokál, ami a való életben is hasznukra válik. Váratlan, nehéz, extrém helyzetekben tanulhatunk meg kontrollt gyakorolni intenzív szorongásainkon. A horror bennünk ébresztett félelmeivel, ami mindenkinél más-más aspektust hív, és egyéni jellegzetességei vannak, megtanulhatunk bánni. Mintha egy extrém sportágban szeretnénk jó fizikai kondícióhoz és feszes izmokhoz eljutni. Nem mindenki az extrém sportokat választja a testedzéshez, de a lehetőség adott.

Kérdés az olvasóhoz:


Önt mihez segítik hozzá a horror filmek?



Lélekportál


A horror pszichológiája I



Glenn D. Walters a médiapszichológia területén született Ph.D tanulmányában (Understanding the popular appeal of horror cinema: an integrated-interactive model) a horror természetrajzát fejtegeti. 2004-ben a 100 legkedveltebb mozifilm közül 12 a horror műfajából született meg. Más műfajhoz képest sokkal olcsóbb költségvetésű produkciókról van szó, ezért alapos financiális oka is van, amiért horror filmeket gyártanak.

A horror egyik alapvető jellegzetessége, hogy fikcióból építkezik, akkor is, ha megtörtént eset szolgál a történet alapjául. Olyan fikcióról beszélünk, amely természetfeletti és abnormális erőktől való fenyegetettséget teremt.

Jung lélektanából kiindulva a kollektív tudattalan archetípusaival találkozhatunk ezekben a történetekben. A jungiánusok terminológiájából ismert fogalmak, mint például az árnyék, az anya az archetípusa, az animus és anima, mind megjelennek itt.

Zuckerman (1979) a szenzoros élménykeresők egyik jellegzetességeként emeli ki a horror filmek iránti vonzalmat.

A horror műfajának kulcsfogalmai


A horror műfaj három meghatározó faktora a feszültség, az embléma és a irrealitás. A természetfelettitől való rettegés egészen másfajta feszültség forrása, mint amit egy dráma vagy akciófilm kapcsán élünk át. Ez a feszültség természetes és életszerű jelenségek torz entitásain alapszik, amelyek megfoghatatlan, megmagyarázhatatlan jelenségekhez kapcsolódnak.

Az emblematikusság a sötétség, a halál és a veszély témáit és a hozzájuk kapcsolódó univerzális félelmeket testesíti meg. Itt kapnak szerepet az úgynevezett kulturális, illetve a történelmi félelmek, amelyek egy-egy nemzet vagy a világ történetét kísérik el. Szokások, rítusok, szertartások, amelyek a kollektív hitvilágunk lényeivel való kapcsolattartást szolgálják.
Az irrealitás szerepe abban rejlik, hogy pszichológiai védőpajzsot épít a brutalitás és a befogadás között. Egy dokumentumfilm véres jeleneteit sokkal sokkolóbbnak ítélték a kísérleti személyek, mint egy horrorfilm mészárlásos epizódjait. (Haidt, McCauley és Rozin, 1994.) Apter szerint az irreális kontextus segít megküzdeni a horror keltette feszültségekkel, mivel ha eredendően képtelenség, amit látunk, nincs is miért szoronganunk tőle.

A három fenn tárgyalt fogalom meghatározó a horror műfaját tekintve, arra azonban nem ad választ, miért teszi népszerűvé.

A horror integrált-interaktív modellje


A horror integrált-interaktív modellje szerint a horror film olyan ingereket közvetít, amivel az egyén kapcsolatba lép és megküzd.
Ezek közé a stimulusok közé tartoznak a horror azon elemei, amelyek az egzisztenciális szorongást váltják ki bennünk. Nézzük meg pontosabban, milyen félelmeinkről van itt szó pontosan.
Az egzisztenciális félelmekkel való megküzdés során az életünkben három területen kell megtanulnunk kompetenciákat szerezni. Az első a másokkal való kapcsolat kialakításának sikeressége, a második a környezetünkben történő események előrejelezhetőségének és kontrolljának megteremtése, a harmadik a pozíció és az identitás kialakítása és elérése. Ezek az életfeladatok sikeres megoldása megtanít bennünket megküzdeni ezekkel a speciális félelmekkel. Szükségünk van rájuk, mert élni tanítanak bennünket. (Walters, 2000)

Az életstílus modell szerint sémákat alakítunk ki magunkban, amelyek szerint érzékeljük és beengedjük a világból érkező információkat és képessé válunk uralni az egzisztenciális félelmeinket. Ezek a sémák tudatos elemekből, érzelmi építőkockákból, viselkedéses és motivációs lépcsőkből építkeznek, amelyek egymással is kapcsolatba lépnek.
Különbözünk a tekintetben, milyen érzelmi viszonyulásokat alakítunk ki magunkban emberekhez, helyzetekhez, értékekhez. Viselkedésünk ennek megfelelően más gesztusok mentén szerveződik, aszerint, ahogyan belső meggyőződéseinket tükrözzük a külvilág felé. A motívumaink is eltérőek, más dolgok mozgatnak bennünket, más indítattással lépünk helyzetekbe.
Az attribúciók (mások és magunk viselkedésének magyarázatai) is a fenti elemek speciális hálózataként jönnek létre, amelyek kódot kínálnak számunkra ahhoz, hogy saját és mások viselkedését megértsük. Ezek aztán hitrendszerünk alapjait is megteremtik. Ahogyan a befogadott információk alapján újraszervezzük a múlt történéseit és előrejelzéseket teszünk a jövőt illetően. Így biztonsággal mozoghatunk váratlan élethelyzetekben is, mert van rá receptünk, mit kezdjünk velük. Hosszú folyamatok során megtanuljuk, hogyan kapcsolódunk egyensúlyban a világhoz és a világ hozzánk.
Ami valóban meglepően hangzik, a horror filmek keltette szorongással megküzdve az élet más területein is ellenállóbbá válhatunk a minket ért extrém kihívások, fenyegetettségek helyzeteiben.


Kérdés az olvasóhoz:


Ön miért szereti a horror filmeket?


Lélekportál


2010. május 23., vasárnap

A születési sorrend hatása a személyiségfejlődésre - A Psychologies Magazine oldaláról



Kényelmetlen lehet a gondolat, hogy a születési, vagyis testvér sorrend a családban kiemelkedő szerepet játszik sikereinkben és a személyiségfejlődésünkben.

A születési sorrend fontosságát elsőként Alfred Adler, osztrák pszichológus vizsgálta. Michael Grose, Adler követője „Miért akarják az elsőszülöttek uralni a világot, az utolsók pedig megváltoztatni?” című könyvében a téma alapvetéseit foglalja össze. Születésünk pillanatától a Darwini elv értelmében harcot folytatunk a családon belüli szűkös erősforrásokért. Ez nem más, mint szüleink ideje, szeretete és törődése. Az ember fejlődéstörténetében az elsőszülötteké lettek a legfőbb javak, a legfiatalabb testvért küldték el a háborúba, aki a családban a „tartalék” szerepét töltötte be.

Elemzések bizonyítják, hogy az elsőszülöttek sokkal ellenállóbbak a gyermekbetegségekkel szemben és a fajfenntartó szerepét nagyobb valószínűséggel töltik be felnőttként. Ha az elsőszülöttek minden mozdulatát aggódó szülői figyelem kíséri, az első kimondott szavak, lépések óriási jelentőségük a családban. Ők sokkal tudatosabbak és teljesítményorientáltabbak későbbi életükben. A világ vezetői is többnyire elsőszülöttek. A negatív hatások ott érvényesülnek, ha az elsőszülötteknek a kizárólagos szülői figyelmet meg kell osztaniuk amikor megérkezik a következő testvér a családban. Ez nyugtalanság, féltékenykedés, érzelmi ingerlékenység forrásává válhat. Érdekes megfigyelés továbbá, hogy az elsőszülöttek sokkal kevésbé mernek kockázatot vállalni, ahogy azt Frank Salloway: Lázadásra születtem című könyvében írja.

A középső testvérek erőssége, hogy rugalmasabbak és alkalmazkodóbbak, könnyebben közvetítenek és alakítanak ki koalíciókat kapcsolataikban. Nyugodtabb természetűek, amolyan béketeremtő típusok.

A legfiatalabbak a családban sokkal inkább hajlamosak megkérdőjelezni dolgokat, lázadó személyiségek, akik elkerülik a közvetlen versengést az elsőszülött testvérrel és teljesen más útra vállalkoznak az életükben. Sokszor a környezetüktől várják a felelősségvállalást, erre ők kevésbé válnak alkalmassá.

A születési sorrend hatása a személyiségre több faktor mentén is változhat. A temperamentum, a nem és a testvérek közötti korkülönbség meghatározó lehet. Ha 5 évnél kisebb a testvérek közötti korkülönbség, nagyobb valószínűséggel érvényesülnek a fent tárgyalt jellemzők.

Cliff Isaacson A születési sorrend hatása párok életére című könyvében arról ír, hogy a saját családjukban legfiatalabb szülöttek kifejezetten jól kiegészítik egymást egy párkapcsolatban, míg az elsőszülöttek között nem jöhet létre harmonikus kapcsolat.

A születési sorrend azonban nem végérvényes hatással bír életünkre. Az idők folyamán más alkalmazkodási és megküzdési formákat alakíthatunk ki későbbi kapcsolatainkban. Abban viszont segíthet ez a tudás, hogy jobban megértsük gyermekeink útkeresési próbálkozásait.


Kérdés az olvasóhoz:


Milyen szerepet játszik a testvérsorrend az Ön életében?


Lélekportál


Pomádékirály új ruhája - A személyiség születése

Vágvölgyi Attila - A ciprusfa tündére - http://www.vagvolgyiattila.hu/

A Császár új ruhája című meséből készült Ránki György: Pomádékirály új ruhája című operája, amely izgalmas témát dolgoz fel. A gyerekeket megszólító történet a felnőttek számára is fontos igazságokat fogalmaz meg.

Pomádékirály minden ruhájával elégedetlen, egyik pompázatosabbnál pompázatosabb öltözék sem megfelelő a számára. Hogy lépjen hát népe színe elé ha egyszer nincs miben? Érdekes dilemma, de az még érdekesebb, hogy mi rejlik a döntésképtelenség rejtekében. C.G Jung a persona fogalmát szerepszemélyiségünk szinonimájaként használja. Önvalónk, a selbst valódi lényegünk, amelyet elfednek ezek a rétegek, amelyek mögé elrejtőzünk a világgal való találkozásaink során. Különféle szerepeket öltünk magunkra életünk minden területén, a célunk pedig az önmegvalósítás folyamatában, hogy mélymagunkhoz visszatalálva a lehető legteljesebb mértékben kibontakoztassuk és jelmezek nélkül megmutassuk a környezetünknek amik valójában vagyunk.

Mi történik a királlyal a történetben? Az uralkodó olyan archetípus, amely magasabb rendű minőséget képvisel, küldetése van. Pomádékirály azonban még nem kész erre, bár az uralkodói feladatokat már neki kéne gyakorolni.

Az idegenből érkező csodatehetségű takácsok hozzák meg a fordulatot a történetben. Csalók, akik becsapják a királyt, hiszen elhitetik vele, hogy láthatatlan fonalakból olyan köntöst tudnak szőni, amit csak az arra érdemesek láthatnak. A csalás itt egy fontos holtponton segíti át a királyt, aki végül a láthatatlan köntösben a nép színe elé áll és a maga meztelenségében mutatja meg magát az embereknek.

-Látjátok? Ez vagyok én! Itt a ti uralkodótok!

Kiábrándító szembesülés az embereknek és fontos ráeszmélés a király számára is. Valami végérvényesen megváltozik, már nem lehet rejtegetni, ami mindenki számára nyilvánvaló vált. A terápiában ilyenkor kezdődhet az érdemi munka, ekkor van lehetőség tudatos építkezéssel a változás irányába elindulni.

Az operaházi előadásban a csaló takácsok és az uralkodó katonáinak első találkozása nagyon elgondolkoztató volt. A csalók nem maguk ajánlkoztak arra, hogy takácsként vezessék őket az uralkodó színe elé, hanem a katonák maguk ötlötték ki, kik lehetnek az idegenek. Egy probléma tehát így talált gyógyírt magának. Senki nem tudta, mi a szerepe a váratlan találkozásban, de a csalók alkalmasnak bizonyultak a játékra és az illúziókeltésre. A régen várt fordulat végre bekövetkezhetett.


Kérdés az olvasóhoz:


Önnek miben kell újjászületnie?


Lélekportál


2010. május 17., hétfő

Filmszereppel tesztelik a kreatívokat - Szilágyi Katalin cikke a HR Portálon



Egységes kompetenciaprofil hiányában nem könnyű a kreatív szakemberek kiválasztása. Rátermettségüket inkább az dönti el, miként viselkednek egy szokatlan vagy váratlan szituációban. Ezeket a rejtett képességeket hagyományos kiválasztási technikákkal nem lehet felfedezni, helyzetbe kell hozni őket. Egy új módszerrel ez már nem lehetetlen.

A válság a marketing, a reklám és rendezvényszervezői piacon dolgozók táborát is megtizedelte, ami egyfelől megtisztulást hozott ennek a szakmának is, másfelől a munkanélkülivé váló szakemberekkel tovább bővült a kínálati oldal, így a cégeknek még több jelentkező közül kell kiválasztaniuk a legmegfelelőbbet. Ezen a területen egyébként is nagy a fluktuáció, mivel nem könnyű szakmáról van szó, nagy stressz-tűrést igényel, nincs kötött munkaidő, előfordul, hogy este tízkor is dolgozni kell, a munka pedig gyakran napi 10-12 órát is megkíván. Sok fiatalnak az iskolapadból kikerülve fogalma sincs arról, mit is jelent a gyakorlatban kreatív munkakörben dolgozni, nem tudják pontosan, mivel foglalkozik egy art director vagy egy account manager - osztotta meg tapasztalatait a HR Portállal Tusjak Marianna, az Azur Event rendezvényigazgatója.
Mint mondta, sok álláshirdetésben keresnek kreatív munkaerőt, de hogy milyen munkatársra is lenne szükségük, és milyen kiválasztási módszerekkel fognak a jelöltek közül választani, azt nem igazán tudják megfogalmazni a cégvezetők. Saját felméréseik alapján azt tapasztalták, hogy ha a munkakörhöz szükséges kompetenciákról faggatják a vezetőket, jellemzően egy marketinges könyvből kivett sablont vesznek elő, és gyakran nem a cégre szabott képességeket, elvárásokat sorolják fel, vagy a múltbéli tapasztalatok és munkahelyek alapján döntenek egy interjú után. "Majd az éles munka során eldől, hogy beválik-e" - vélekednek a cégvezetők az új kollégák kiválasztását illetően. - Szinte minden hirdetésben elvárásként szerepel a kreativitás, ám hogy ez alatt mit is értenek a munkáltatók, milyen területen kellene kreatívnak lennie a jelöltnek - vizuálisan, szerkesztőként, vagy éppen a logikát tekintve -, az egyáltalán nem derül ki - világított rá a szakember, aki úgy véli, a kompetencia-térkép hiánya miatt a kreatív szakemberek kiválasztása sokszor eredménytelen, és mivel nem ismerjük, milyen képességeiket kellene fejleszteni, így tovább képezni is nehezen lehet őket. A nem megfelelően kiválasztott munkatársak pedig "forintosíthatóak" a cég számára, különösen ebben a szakmában, hiszen jelentős anyagi kárt okozhatnak azzal, ha jól működő ügyfélkapcsolatokat tesznek tönkre, de az újabb kiválasztás és beillesztés is pénzbe kerül - hangsúlyozta Tusjak Marianna.

"Filmes szereptől" a pozícióig

A kiválasztás nehézségeit a közép- és felsővezetői állásinterjúk manipulálhatóságában, saját kutatásai alapján is megtapasztalta az Azur Event, ezért egy olyan egyedi kiválasztási módszert dolgoztak ki, amely kifejezetten a kreatív munkakörben dolgozók, felső és középvezetők, valamint az összetett személyiségek esetében hatékony, mindenekelőtt azért, mert a nem látható kompetenciákat úgy képes mérni, hogy kiszűri a manipulálhatóságot. A gondolat, hogy filmes csapatépítő módszerüket továbbfejlesszék egy külső kiválasztási módszerré, tavaly merült fel először - fűzte hozzá Tusjak Marianna -, amikor egyik ügyfelük éppen egy ilyen csapatépítés során figyelt fel egyik alkalmazottjának eddig nem észlelt képességeire, akit azonnal elő is léptetett középvezetővé. Az ügyfelet bosszantotta, hogy több hónapig tartó toborzási folyamaton és egy AC-n volt túl, amelyek sikertelenül végződtek, ráadásul a módszert manipulálhatónak is ítélte meg.

A kreativitás algoritmusait nehéz meghatározni, nehéz kompetencia térképet rendelni hozzá - mondta E. Tóbiás Sára, az Azur Event pszichológus trénere. Az úgynevezett filmes kiválasztási módszer - amely még kísérleti fázisban tart - lényege, hogy a jelöltet egy profi filmes forgatás keretein belül egy számára ismeretlen szituációba helyezik, ahol a jelölt nem tudja, hogy ki a forgatáshoz tartozó alkalmazott és ki a tréner, sőt, a jelöltek közé a HR-est vagy a felső vezetőt is be lehet csempészni, így egy új kommunikációs csatorna nyílik meg. Maga a feladat a film elkészítése, de a végső megoldás nem látható, a folyamat közben pedig nem értékelik közvetlenül a jelöltet, erre csak a film elkészülése után kerül sor.

Nagy a fluktuáció a szakmában

A Szonda Ipsos és a Kreatív tavalyi, a reklámszakma szereplőiről készült felmérése szerint a legtöbben legalább hat éve dolgoznak a szakmában, nagy a cserélődés, és 50 százalékuk tervezi, hogy munkahelyet, vagy akár szakmát is vált. A válaszadók csupán egynegyede nem tervezi, hogy máshova megy dolgozni. Egynegyedük bizonytalan e kérdésben, és közel felük tervezi, hogy a közeljövőben munkahelyet vált. Az 1-3 éves szakmai tapasztalattal rendelkezők 62 százaléka tervezi, hogy elmegy a jelenlegi ügynökségtől, addig a 4-5 éves régiségűek 54 százalékának, a 6-10 év tapasztalatúak 49 százalékának, a seniorok 36 százalékának vannak ilyen tervei. A felmérés arra is rámutatott, hogy leginkább az ügyfélkapcsolati beosztásúak körében várható nagyfokú mobilitás, elsősorban a fiatalabbak, a 21-29 évesek, és a 30-34 évesek körében. A közeljövőre várható munkaerő-fluktuáció a nagyobb, illetve a teljes egészében külföldi tulajdonban lévő ügynökségeket nagyobb mértékben érinti.Mivel a jelöltet egy váratlan helyzetbe hozzák, a személyiségéről, képességeiről spontán képet lehet kapni, egy spontán szituációban kell működnie, amiben nem tudja, mik az elvárások, mi a jó megoldás, vagyis az ösztönös impulzusokat tudjuk mérni, úgy hogy ráadásul a jelöltet folyamatosan kizökkentjük a megoldási mechanizmusaiból, mondhatnánk úgy is, hogy provokáljuk - magyarázta az Azur Event trénere. Ez a qvalitatív módszer lehetőséget ad arra, hogy az erőforrásokat és a fejlődési potenciálokat egyszerre lehessen feltérképezni a jelöltről. - Tökéletes jelölt nincs, de ha tudjuk, miben rejlik a lehetőség, illetve mire kell odafigyelni a jelölt konfliktuskezelési stratégiái, alkalmazkodása, társas és vezetői készségei kapcsán, biztosabban és hatékonyabban mozgósíthatjuk a jelölt adottságait, vagyis egyfajta pozitív provokáció is történik - húzta alá Tusjak Marianna.

Több kompetenciát is tesztelnek egy jelenet alatt


Noha a módszer hasonlít az Assessment Centerhez, erősen különbözik is tőle, hiszen itt dinamikus képet kapunk a jelölt személyiségéről. Az AC esetében meghatározott kompetenciákra fókuszálnak, a figyelem csak a felületi vonásokra irányul, ezeket pontozzák és az összesített eredmények alapján döntenek egy-egy jelölt mellett. Ezzel szemben a filmes módszer segítségével a személyiség dinamizmusának folyamatát lehet megragadni, egyszerre, egy jelenetben akár 5-6 személyiségjegy, kompetencia is vizsgálható, nincs pontozásos rendszer, hiszen ahhoz közös normára, állandó kompetencia térképre is szükség lenne. Az AC hátránya nemcsak az, hogy statikus képet ad és nem látjuk a jelöltet életszerű helyzetben, abból a szempontból a legveszélyesebb, hogy fel lehet rá készülni, manipulálható, konkrétan megvásárolhatóak a feladatrendszerek - emelte ki az Azur Event trénere.

A személyiség mélyebb rétegeit nehéz mérni, a filmes kiválasztás éppen erre törekszik, hiszen azt tudhatjuk meg, hogy a kreatív szakember mit kezd a tudásával, saját készségeivel az adott helyzetben, hogyan tud ráhangolódni az adott feladatra, hogyan kezdi el működtetni a helyzetet, miként tud egy zavart keltő helyzetből továbblépni, hogyan találja meg a helyét az adott szituációban. A módszer segítségével előre jelezhető, hogy beválik-e a jövőben a munkatárs: a váratlan helyzetekben való reakciókészségeket, viselkedésváltozásokat, a rugalmasságot és az alkalmazkodást is mérni tudjuk. Viselkedésünk mindig az adott helyzettől függ, de hogy mi áll ennek a hátterében, az E. Tóbiás Sára szerint sokkal fontosabb, mint a tesztek alapján megállapított viszonylag statikus személyiségkép.
Mint Tusjak Marianna hozzátette, a módszert csapatépítő programnak álcázva belső kiválasztásra is alkalmazni lehet, sőt, mivel a sztoriba a munkahelyen belüli konfliktusokat is bele lehet építeni, így ezek feloldási megoldásait is megtalálhatjuk a folyamat során. A filmes kiválasztás általában két napig tart, ennyi idő alatt már lehet látni a változást, illetve a módszer előnye az is, hogy a munkáltató akár két hétig is foglalkozhat a filmmel, és többször átbeszélheti a látottakat a trénerekkel. A filmes kiválasztás mellett szól, hogy mobil és jól alakítható, árát tekintve pedig nem kerül többe, mint egy magasabban kvalifikált AC.

Kiből lesz jó kreatív szakember?

Tusjak Marianna szerint egyébként nemcsak a kiválasztás terén vannak gondok a kreatív szakmát illetően. Már a képző intézményekben arra kellene ösztönözni a fiatalokat, hogy több területen is próbálják ki magukat, gondolkodjanak el azon, milyen irányban szeretnének elindulni. Fontos lenne közösen gondolkodni arról, szükséges lehet egy kompetencia profil összegyűjtése, a képzések realizálása - mondta a szakember.
Az Azur Event rendezvényigazgatója sok olyan fiatallal találkozik, akik rendezvényszervezői álmokat dédelgetnek, ám hamar ráébrednek, hogy a csillogás mögött rengeteg munka van. Az elméleti dolgok megtanulhatók, szinte minden marketing vagy kommunikáció szakon találkozhatunk rendezvényszervezés tárggyal, képzett vagy kevésbé képzett tanárokkal, akiktől a diákok megismerhetik a szakma alapjait, főbb szabályait, de profi rendezvényes csak erős, komplex személyiséggel rendelkező fiatalokból és tapasztalatokat szerzett emberekből válhat. A rendezvénymenedzseri munkakör a pontosság, összeszedettség, kreativitás mellett nagyfokú rugalmasságot és gyakran igen extrém tűrőképességet kíván meg.
Aki inkább a monotonitást szereti, annak nem való ez a folyton változó munka. Persze ennek a szakmának is megvannak a maga szépségei: aki mégis erre a pályára adja a fejét, folyamatosan tanulhat, képezheti magát, újabb és újabb kihívásokkal szembesülhet, az állandó megújulás élményét kaphajta - mondta Tusjak Marianna, hozzátéve, bár anyagilag változó, mennyit lehet keresni, és a plusz juttatások sem jellemzőek, viszonylag hamar feljebb lehet jutni a ranglétrán és nemzetközi karriert is befuthatnak az idegen nyelveket jól beszélő kreatívok.

Kérdés az olvasóhoz:


Ön milyen lehetőséget lát egy ilyen módszerben?


Lélekportál


2010. május 4., kedd

Hogyan tanítsunk gyermekünknek teremtő életkészségeket? - A Psychologies Magazine oldaláról



Az élet viszontagságaival változatos megküzdési módok segítségével vehetjük fel a harcot. Kreativitás, stabil önértékelés és az ismeretlentő való félelem leküzdése jelenti számunkra azt a túlélő készletet, ami átsegít bennünket életünk krízishelyzetein.

Walter Mischel 1970-ben végzett kísérletéből kiderül, hogyan lehet megállapítani négy esztendős gyermekünkről, milyen önkontroll és megküzdési stratégiák örököse. Ha egy négy éves kislány például türelmesen ki tud várni hosszabb időt anélkül, hogy megenné a felkínált csábítóan hívogató édességet, jutalmul dupla adagot ehet meg.


Walter Mischel arra az eredményre jutott, hogy a vizsgált gyerekek kétharmada ellen tudott állni a kísértésnek, illetve a 12-14 éves kora között elvégzett hatásvizsgálatok alapján, ezek a gyerekek kevésbé hajlamosak dühkitörésekre, társas készségeiket tekintve ügyesebbek és érzelmi intelligencia tekintetében is magasabb szintet mutatnak. Az ellenállók változatos megküzdési stratégiákat használtak, mint például eltakarták a szemüket, énekelni kezdtek vagy aludni mentek.

A megküzdési stratégiák mindenki számára elsajátíthatóak, a szülők pedig kiemelt szerepet élveznek a helyes minták közvetítése szempontjából. Az első lépés az ehhez vezető úton, ha segítünk gyermekünknek megérteni és rendszerezni érzelmeit. A hangulati és indulati élet szabályozásában óriási szerepet játszik az a képesség, hogy differenciálni tudjuk saját érzelmeinket. Lisa Feldman Barrett a Bostoni Egyetem pszichológia professzora is ezt támasztja alá kutatásaiban. Egészen korai életkorban el lehet kezdeni a gyerekekkel játékosan felfedezni az érzelmek és azok kifejezésének összetett világát. Magazinokból vett képekkel is gyakorolhatjuk az érzelmek azonosítását gyermekünkkel.

Az is fontos hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére, hogy szülei miként birkóznak meg saját érzelmi-indulati életükkel. A melegséget és ragaszkodást szabadon kifejezni tudó szülők például olyan gyermekeket tudnak nevelni, akik szabadon képesek kifejezni érzéseiket.

Az is fontos mintát jelent, ahogyan a felnőttek negatív érzelmeikkel megbirkóznak. Elfogadó, ítéletektől mentes légkörben érzelmileg stabil, a negatív hatásokkal szemben sokkal ellenállóbb gyermeket nevelhetünk. A kritikus, rossz légkörben nevelkedő gyerekek saját kortársaikkal szemben is sokkal több bántással élnek.

Tegyük nyilvánvalóvá gyermekünk számára, hogy nincsenek elfogadhatatlan érzések, csak elfogadhatatlan tettek. Az érzések, amiket sokszor igyekszünk elfojtani sokkal több baj forrását jelenthetik.

Ne tartson attól, hogy kárt okoz gyermekének, ha teret enged családi veszekedéseknek. Ez mindaddig nem jelent problémát, amíg a konfliktus megoldásának is szemtanúja lehet a gyermek. A problémamegoldó szemlélet fontos minta a gyermek számára is, amikor a heves csaták közepette azt láthatja, hogy a felnőttek tudnak közös megegyezésre jutni, pozitív érzéseket is képesek közvetíteni egymás felé, illetve megtehetik, hogy szabadon megélik a dühüket. Ez gyermekünk társas készségeire fejlesztő hatással bír.

Az empátia tréning segít abban, hogy saját antiszociális érzéseink felett könnyebben uralmat találjunk. Ez többet ér, mint a helyes vagy helytelen viselkedés büntetése, illetve jutalmazása. Hogy tehetjük meg mindezt? Első kézből adjunk mintát arra, hogyan gyakorolhatunk empátiát kapcsolatainkban. Találjunk egy csendes órát, amikor aktív figyelemmel meghallgatjuk gyermekünket. A gyerekek ezt a készég-repertoárt elviszik magukkal felnőttkorukba is.

Kérdés az olvasóhoz


Milyen életkészségeimet tudom átadni gyermekemnek?


Lélekportál


2010. március 13., szombat

A gyász lelki útja II. – Elfojtott gyász és a Hétköznapi emberek című film



Mi történik akkor, ha nem járja végig a gyászoló a gyászmunka klasszikus szakaszait és nem tud valóban túllépni a veszteségen?

Időszakos vagy elhúzódó depresszió tünetei jelennek meg a fontos hozzátartozó halálához kapcsolódó évfordulók idején, az elhunyt életkorának elérésekor vagy távolabbi hozzátartozók, ismerősök elvesztésekor. Hirtelen fellépő szorongás, megmagyarázhatatlannak tűnő búskomorság uralkodhat el az érintett személyen olyan helyzetekben, amikor tudattalanul az elveszített kapcsolat emléke vagy feldolgozatlan konfliktusai érintődnek. Minél nagyobb az elfojtás és minél kevésbé képes az én ezeknek a konfliktusoknak a kihordására, annál intenzívebbek a depressziós és/vagy pszichoszomatikus tünetek.

Természetes, hogy dühöt érzünk az elhunyt iránt, amiért itt hagyott bennünket és arra kényszerít, hogy nélküle alakítsuk ki új életünket. A harag nyomán feltörő agresszív indulatoktól sokszor megijedünk, tapintatlan dolognak tarjuk szabad utat engedni érzéseinknek. Ez sokkal bonyolultabbá válik, ha konfliktusokkal teli, ambivalens kapcsolat fűzött bennünket az elhunythoz.

Két eset lehetséges. Az érintett eleve igyekszik megkerülni a gyászt és elutasítja, hogy megélje a veszteség fájdalmát. Úgy éli tovább az életét, mintha semmi nem történt volna, a megrendülés minden jele nélkül. Más esetben krónikus gyászfolyamat veszi kezdetét, ahol a gyászoló nem elfojtja érzéseit, hanem a rabjukká válik.

Mindkét eset közös jellemzője, hogy a gyászoló elutasítja a változást és az életet nem képes új alapokról az elhunyt nélkül folytatni. Az is érzékeny pont lehet a gyászfolyamatban, amikor az elválás és keresés ciklusainak váltakozása során, nem sikerül leválni az elhunyt lényről. Ilyenkor öngyilkosság is előfordulhat.

1980-ban készült Robert Redford rendezésében a Hétköznapi emberek című film. Egy család történetét ismerhetjük meg, hogyan birkózik meg az apa, az anya és kisebbik fiúk az elsőszülött testvér halála utáni élethelyzettel. A tinédzser korú báty egy vitorlás balesetben vesztette életét, amikor egy viharban testvérével együtt igyekeztek kikeveredni a partra a háborgó hullámok közül. A kisebb fiúnak sikerült megmenekülnie, az idősebb testvér a tengerbe veszett. Conrad öngyilkosságot kísérelt meg az eset után, amit túlélt.

A kórházban töltött időszak után visszakapcsolódni látjuk Conradot régi életébe. Azóta is rémálmok gyötrik és a kórházi kezelés után terápiába kezd járni. Itt kezd kibontakozni, milyen mély bűntudat gyötri, amiért neki sikerült túlélnie a balesetet és mennyire bántja, hogy anyja, Beth elutasító és rideg vele. Az anya idősebb fiát mindig is jobban szerette és a baleset után még nyomasztóbbá vált, mennyire nem engedi közel magához Conradot. Nem akarja, hogy közös fényképet készítsenek róla fiával, elutasítja a segítség szándékát a háztartásban, megközelíthetetlen és érzéketlen. Mintha nem is édes fia lenne Conrad.


Az apa, Calvin eleinte nem is veszi észre, mi zajlik körülötte, aztán fia kifakadása anyjára, mélyen megrendíti és szembesíti a múltjukkal. Rá kell döbbennie, mennyire nem tud azonosulni az anya érzéketlenségével, mennyire elutasítja, hogy anya és fia között ilyen viszony alakult ki. Abban is kételkedni kezd, vajon Beth iránta táplált érzelmek valódiak-e?


A film egy átmeneti vagy talán végleges szakítással zárul Beth-el, apa és fia pedig újra egymásra talál. A fiú képessé válik arra, hogy elfogadja, neki az élet jutott és szabad örülnie ennek, bűntudat nélkül. Gyönyörű drámát követhetünk végig, ami különösen izgalmasan bontakozik ki a pszichológussal folytatott terápiás ülések párbeszédeiben.

Kérdés az olvasóhoz:


Miért lehet veszélyes az érzelmek elfojtása?


Lélekportál


Élet és halál – Nézőpont kérdése



TEMETŐBOGÁR

„Sokan vagyunk, sokan. Mi takarítunk. Egyforma, fekete egyenruhánkban mindenütt megjelenünk, ahol kell, mint a köztisztasági hivatal alkalmazottjai, hogy véget vessünk az életnek nevezett undokságnak. Ti azt kérdezitek, hogy mi a halál értelme? Mi azt kérdezzük, hogy mi az élet értelme? Ami nektek vég, az nekünk kezdet. Ami nektek gyász, az nekünk nász. Ami nektek bűz, az nekünk íz és illat. Izmos, rugékony szájunk úgy dolgozik, mint valami ércrugó. Tudósok agyveleje, költők szíve, festők szeme a csemegénk. Dinasztiánk kiterjedtebb, mint bármely emberi család. Koporsótokban végigkísérünk benneteket a vajas, sajtos, ammóniákos erjedés minden izgalmas folyamatán, mindaddig, míg benne valóban a semmi nem ver fészket. Találkozunk ...”

Kosztolányi Dezső: Zsivajgó természet