A születési sorrend hatása a személyiségfejlődésre - A Psychologies Magazine oldaláról

Kényelmetlen lehet a gondolat, hogy a születési, vagyis testvér sorrend a családban kiemelkedő szerepet játszik sikereinkben és a személyiségfejlődésünkben.

A születési sorrend fontosságát elsőként Alfred Adler, osztrák pszichológus vizsgálta. Michael Grose, Adler követője „Miért akarják az elsőszülöttek uralni a világot, az utolsók pedig megváltoztatni?” című könyvében a téma alapvetéseit foglalja össze. Születésünk pillanatától a Darwini elv értelmében harcot folytatunk a családon belüli szűkös erősforrásokért. Ez nem más, mint szüleink ideje, szeretete és törődése. Az ember fejlődéstörténetében az elsőszülötteké lettek a legfőbb javak, a legfiatalabb testvért küldték el a háborúba, aki a családban a „tartalék” szerepét töltötte be.

Elemzések bizonyítják, hogy az elsőszülöttek sokkal ellenállóbbak a gyermekbetegségekkel szemben és a fajfenntartó szerepét nagyobb valószínűséggel töltik be felnőttként. Ha az elsőszülöttek minden mozdulatát aggódó szülői figyelem kíséri, az első kimondott szavak, lépések óriási jelentőségük a családban. Ők sokkal tudatosabbak és teljesítményorientáltabbak későbbi életükben. A világ vezetői is többnyire elsőszülöttek. A negatív hatások ott érvényesülnek, ha az elsőszülötteknek a kizárólagos szülői figyelmet meg kell osztaniuk amikor megérkezik a következő testvér a családban. Ez nyugtalanság, féltékenykedés, érzelmi ingerlékenység forrásává válhat. Érdekes megfigyelés továbbá, hogy az elsőszülöttek sokkal kevésbé mernek kockázatot vállalni, ahogy azt Frank Salloway: Lázadásra születtem című könyvében írja.

A középső testvérek erőssége, hogy rugalmasabbak és alkalmazkodóbbak, könnyebben közvetítenek és alakítanak ki koalíciókat kapcsolataikban. Nyugodtabb természetűek, amolyan béketeremtő típusok.

A legfiatalabbak a családban sokkal inkább hajlamosak megkérdőjelezni dolgokat, lázadó személyiségek, akik elkerülik a közvetlen versengést az elsőszülött testvérrel és teljesen más útra vállalkoznak az életükben. Sokszor a környezetüktől várják a felelősségvállalást, erre ők kevésbé válnak alkalmassá.

A születési sorrend hatása a személyiségre több faktor mentén is változhat. A temperamentum, a nem és a testvérek közötti korkülönbség meghatározó lehet. Ha 5 évnél kisebb a testvérek közötti korkülönbség, nagyobb valószínűséggel érvényesülnek a fent tárgyalt jellemzők.

Cliff Isaacson A születési sorrend hatása párok életére című könyvében arról ír, hogy a saját családjukban legfiatalabb szülöttek kifejezetten jól kiegészítik egymást egy párkapcsolatban, míg az elsőszülöttek között nem jöhet létre harmonikus kapcsolat.

A születési sorrend azonban nem végérvényes hatással bír életünkre. Az idők folyamán más alkalmazkodási és megküzdési formákat alakíthatunk ki későbbi kapcsolatainkban. Abban viszont segíthet ez a tudás, hogy jobban megértsük gyermekeink útkeresési próbálkozásait.

Kérdés az olvasóhoz:

Milyen szerepet játszik a testvérsorrend az Ön életében?


Lélekportál

Pomádékirály új ruhája - A személyiség születése

Vágvölgyi Attila - A ciprusfa tündére - http://www.vagvolgyiattila.hu/

A Császár új ruhája című meséből készült Ránki György: Pomádékirály új ruhája című operája, amely izgalmas témát dolgoz fel. A gyerekeket megszólító történet a felnőttek számára is fontos igazságokat fogalmaz meg.

Pomádékirály minden ruhájával elégedetlen, egyik pompázatosabbnál pompázatosabb öltözék sem megfelelő a számára. Hogy lépjen hát népe színe elé ha egyszer nincs miben? Érdekes dilemma, de az még érdekesebb, hogy mi rejlik a döntésképtelenség rejtekében. C.G Jung a persona fogalmát szerepszemélyiségünk szinonimájaként használja. Önvalónk, a selbst valódi lényegünk, amelyet elfednek ezek a rétegek, amelyek mögé elrejtőzünk a világgal való találkozásaink során. Különféle szerepeket öltünk magunkra életünk minden területén, a célunk pedig az önmegvalósítás folyamatában, hogy mélymagunkhoz visszatalálva a lehető legteljesebb mértékben kibontakoztassuk és jelmezek nélkül megmutassuk a környezetünknek amik valójában vagyunk.

Mi történik a királlyal a történetben? Az uralkodó olyan archetípus, amely magasabb rendű minőséget képvisel, küldetése van. Pomádékirály azonban még nem kész erre, bár az uralkodói feladatokat már neki kéne gyakorolni.

Az idegenből érkező csodatehetségű takácsok hozzák meg a fordulatot a történetben. Csalók, akik becsapják a királyt, hiszen elhitetik vele, hogy láthatatlan fonalakból olyan köntöst tudnak szőni, amit csak az arra érdemesek láthatnak. A csalás itt egy fontos holtponton segíti át a királyt, aki végül a láthatatlan köntösben a nép színe elé áll és a maga meztelenségében mutatja meg magát az embereknek.

-Látjátok? Ez vagyok én! Itt a ti uralkodótok!

Kiábrándító szembesülés az embereknek és fontos ráeszmélés a király számára is. Valami végérvényesen megváltozik, már nem lehet rejtegetni, ami mindenki számára nyilvánvaló vált. A terápiában ilyenkor kezdődhet az érdemi munka, ekkor van lehetőség tudatos építkezéssel a változás irányába elindulni.

Az operaházi előadásban a csaló takácsok és az uralkodó katonáinak első találkozása nagyon elgondolkoztató volt. A csalók nem maguk ajánlkoztak arra, hogy takácsként vezessék őket az uralkodó színe elé, hanem a katonák maguk ötlötték ki, kik lehetnek az idegenek. Egy probléma tehát így talált gyógyírt magának. Senki nem tudta, mi a szerepe a váratlan találkozásban, de a csalók alkalmasnak bizonyultak a játékra és az illúziókeltésre. A régen várt fordulat végre bekövetkezhetett.

Kérdés az olvasóhoz:

Önnek miben kell újjászületnie?


Lélekportál

Filmszereppel tesztelik a kreatívokat - Szilágyi Katalin cikke a HR Portálon

Egységes kompetenciaprofil hiányában nem könnyű a kreatív szakemberek kiválasztása. Rátermettségüket inkább az dönti el, miként viselkednek egy szokatlan vagy váratlan szituációban. Ezeket a rejtett képességeket hagyományos kiválasztási technikákkal nem lehet felfedezni, helyzetbe kell hozni őket. Egy új módszerrel ez már nem lehetetlen.

A válság a marketing, a reklám és rendezvényszervezői piacon dolgozók táborát is megtizedelte, ami egyfelől megtisztulást hozott ennek a szakmának is, másfelől a munkanélkülivé váló szakemberekkel tovább bővült a kínálati oldal, így a cégeknek még több jelentkező közül kell kiválasztaniuk a legmegfelelőbbet. Ezen a területen egyébként is nagy a fluktuáció, mivel nem könnyű szakmáról van szó, nagy stressz-tűrést igényel, nincs kötött munkaidő, előfordul, hogy este tízkor is dolgozni kell, a munka pedig gyakran napi 10-12 órát is megkíván. Sok fiatalnak az iskolapadból kikerülve fogalma sincs arról, mit is jelent a gyakorlatban kreatív munkakörben dolgozni, nem tudják pontosan, mivel foglalkozik egy art director vagy egy account manager - osztotta meg tapasztalatait a HR Portállal Tusjak Marianna, az Azur Event rendezvényigazgatója.

Mint mondta, sok álláshirdetésben keresnek kreatív munkaerőt, de hogy milyen munkatársra is lenne szükségük, és milyen kiválasztási módszerekkel fognak a jelöltek közül választani, azt nem igazán tudják megfogalmazni a cégvezetők. Saját felméréseik alapján azt tapasztalták, hogy ha a munkakörhöz szükséges kompetenciákról faggatják a vezetőket, jellemzően egy marketinges könyvből kivett sablont vesznek elő, és gyakran nem a cégre szabott képességeket, elvárásokat sorolják fel, vagy a múltbéli tapasztalatok és munkahelyek alapján döntenek egy interjú után. "Majd az éles munka során eldől, hogy beválik-e" - vélekednek a cégvezetők az új kollégák kiválasztását illetően. - Szinte minden hirdetésben elvárásként szerepel a kreativitás, ám hogy ez alatt mit is értenek a munkáltatók, milyen területen kellene kreatívnak lennie a jelöltnek - vizuálisan, szerkesztőként, vagy éppen a logikát tekintve -, az egyáltalán nem derül ki - világított rá a szakember, aki úgy véli, a kompetencia-térkép hiánya miatt a kreatív szakemberek kiválasztása sokszor eredménytelen, és mivel nem ismerjük, milyen képességeiket kellene fejleszteni, így tovább képezni is nehezen lehet őket. A nem megfelelően kiválasztott munkatársak pedig "forintosíthatóak" a cég számára, különösen ebben a szakmában, hiszen jelentős anyagi kárt okozhatnak azzal, ha jól működő ügyfélkapcsolatokat tesznek tönkre, de az újabb kiválasztás és beillesztés is pénzbe kerül - hangsúlyozta Tusjak Marianna.

"Filmes szereptől" a pozícióig

A kiválasztás nehézségeit a közép- és felsővezetői állásinterjúk manipulálhatóságában, saját kutatásai alapján is megtapasztalta az Azur Event, ezért egy olyan egyedi kiválasztási módszert dolgoztak ki, amely kifejezetten a kreatív munkakörben dolgozók, felső és középvezetők, valamint az összetett személyiségek esetében hatékony, mindenekelőtt azért, mert a nem látható kompetenciákat úgy képes mérni, hogy kiszűri a manipulálhatóságot. A gondolat, hogy filmes csapatépítő módszerüket továbbfejlesszék egy külső kiválasztási módszerré, tavaly merült fel először - fűzte hozzá Tusjak Marianna -, amikor egyik ügyfelük éppen egy ilyen csapatépítés során figyelt fel egyik alkalmazottjának eddig nem észlelt képességeire, akit azonnal elő is léptetett középvezetővé. Az ügyfelet bosszantotta, hogy több hónapig tartó toborzási folyamaton és egy AC-n volt túl, amelyek sikertelenül végződtek, ráadásul a módszert manipulálhatónak is ítélte meg.

A kreativitás algoritmusait nehéz meghatározni, nehéz kompetencia térképet rendelni hozzá - mondta E. Tóbiás Sára, az Azur Event pszichológus trénere. Az úgynevezett filmes kiválasztási módszer - amely még kísérleti fázisban tart - lényege, hogy a jelöltet egy profi filmes forgatás keretein belül egy számára ismeretlen szituációba helyezik, ahol a jelölt nem tudja, hogy ki a forgatáshoz tartozó alkalmazott és ki a tréner, sőt, a jelöltek közé a HR-est vagy a felső vezetőt is be lehet csempészni, így egy új kommunikációs csatorna nyílik meg. Maga a feladat a film elkészítése, de a végső megoldás nem látható, a folyamat közben pedig nem értékelik közvetlenül a jelöltet, erre csak a film elkészülése után kerül sor.

Nagy a fluktuáció a szakmában

A Szonda Ipsos és a Kreatív tavalyi, a reklámszakma szereplőiről készült felmérése szerint a legtöbben legalább hat éve dolgoznak a szakmában, nagy a cserélődés, és 50 százalékuk tervezi, hogy munkahelyet, vagy akár szakmát is vált. A válaszadók csupán egynegyede nem tervezi, hogy máshova megy dolgozni. Egynegyedük bizonytalan e kérdésben, és közel felük tervezi, hogy a közeljövőben munkahelyet vált. Az 1-3 éves szakmai tapasztalattal rendelkezők 62 százaléka tervezi, hogy elmegy a jelenlegi ügynökségtől, addig a 4-5 éves régiségűek 54 százalékának, a 6-10 év tapasztalatúak 49 százalékának, a seniorok 36 százalékának vannak ilyen tervei. A felmérés arra is rámutatott, hogy leginkább az ügyfélkapcsolati beosztásúak körében várható nagyfokú mobilitás, elsősorban a fiatalabbak, a 21-29 évesek, és a 30-34 évesek körében. A közeljövőre várható munkaerő-fluktuáció a nagyobb, illetve a teljes egészében külföldi tulajdonban lévő ügynökségeket nagyobb mértékben érinti.Mivel a jelöltet egy váratlan helyzetbe hozzák, a személyiségéről, képességeiről spontán képet lehet kapni, egy spontán szituációban kell működnie, amiben nem tudja, mik az elvárások, mi a jó megoldás, vagyis az ösztönös impulzusokat tudjuk mérni, úgy hogy ráadásul a jelöltet folyamatosan kizökkentjük a megoldási mechanizmusaiból, mondhatnánk úgy is, hogy provokáljuk - magyarázta az Azur Event trénere. Ez a qvalitatív módszer lehetőséget ad arra, hogy az erőforrásokat és a fejlődési potenciálokat egyszerre lehessen feltérképezni a jelöltről. - Tökéletes jelölt nincs, de ha tudjuk, miben rejlik a lehetőség, illetve mire kell odafigyelni a jelölt konfliktuskezelési stratégiái, alkalmazkodása, társas és vezetői készségei kapcsán, biztosabban és hatékonyabban mozgósíthatjuk a jelölt adottságait, vagyis egyfajta pozitív provokáció is történik - húzta alá Tusjak Marianna.

Több kompetenciát is tesztelnek egy jelenet alatt

Noha a módszer hasonlít az Assessment Centerhez, erősen különbözik is tőle, hiszen itt dinamikus képet kapunk a jelölt személyiségéről. Az AC esetében meghatározott kompetenciákra fókuszálnak, a figyelem csak a felületi vonásokra irányul, ezeket pontozzák és az összesített eredmények alapján döntenek egy-egy jelölt mellett. Ezzel szemben a filmes módszer segítségével a személyiség dinamizmusának folyamatát lehet megragadni, egyszerre, egy jelenetben akár 5-6 személyiségjegy, kompetencia is vizsgálható, nincs pontozásos rendszer, hiszen ahhoz közös normára, állandó kompetencia térképre is szükség lenne. Az AC hátránya nemcsak az, hogy statikus képet ad és nem látjuk a jelöltet életszerű helyzetben, abból a szempontból a legveszélyesebb, hogy fel lehet rá készülni, manipulálható, konkrétan megvásárolhatóak a feladatrendszerek - emelte ki az Azur Event trénere.

A személyiség mélyebb rétegeit nehéz mérni, a filmes kiválasztás éppen erre törekszik, hiszen azt tudhatjuk meg, hogy a kreatív szakember mit kezd a tudásával, saját készségeivel az adott helyzetben, hogyan tud ráhangolódni az adott feladatra, hogyan kezdi el működtetni a helyzetet, miként tud egy zavart keltő helyzetből továbblépni, hogyan találja meg a helyét az adott szituációban. A módszer segítségével előre jelezhető, hogy beválik-e a jövőben a munkatárs: a váratlan helyzetekben való reakciókészségeket, viselkedésváltozásokat, a rugalmasságot és az alkalmazkodást is mérni tudjuk. Viselkedésünk mindig az adott helyzettől függ, de hogy mi áll ennek a hátterében, az E. Tóbiás Sára szerint sokkal fontosabb, mint a tesztek alapján megállapított viszonylag statikus személyiségkép.

Mint Tusjak Marianna hozzátette, a módszert csapatépítő programnak álcázva belső kiválasztásra is alkalmazni lehet, sőt, mivel a sztoriba a munkahelyen belüli konfliktusokat is bele lehet építeni, így ezek feloldási megoldásait is megtalálhatjuk a folyamat során. A filmes kiválasztás általában két napig tart, ennyi idő alatt már lehet látni a változást, illetve a módszer előnye az is, hogy a munkáltató akár két hétig is foglalkozhat a filmmel, és többször átbeszélheti a látottakat a trénerekkel. A filmes kiválasztás mellett szól, hogy mobil és jól alakítható, árát tekintve pedig nem kerül többe, mint egy magasabban kvalifikált AC.

Kiből lesz jó kreatív szakember?

Tusjak Marianna szerint egyébként nemcsak a kiválasztás terén vannak gondok a kreatív szakmát illetően. Már a képző intézményekben arra kellene ösztönözni a fiatalokat, hogy több területen is próbálják ki magukat, gondolkodjanak el azon, milyen irányban szeretnének elindulni. Fontos lenne közösen gondolkodni arról, szükséges lehet egy kompetencia profil összegyűjtése, a képzések realizálása - mondta a szakember.

Az Azur Event rendezvényigazgatója sok olyan fiatallal találkozik, akik rendezvényszervezői álmokat dédelgetnek, ám hamar ráébrednek, hogy a csillogás mögött rengeteg munka van. Az elméleti dolgok megtanulhatók, szinte minden marketing vagy kommunikáció szakon találkozhatunk rendezvényszervezés tárggyal, képzett vagy kevésbé képzett tanárokkal, akiktől a diákok megismerhetik a szakma alapjait, főbb szabályait, de profi rendezvényes csak erős, komplex személyiséggel rendelkező fiatalokból és tapasztalatokat szerzett emberekből válhat. A rendezvénymenedzseri munkakör a pontosság, összeszedettség, kreativitás mellett nagyfokú rugalmasságot és gyakran igen extrém tűrőképességet kíván meg.

Aki inkább a monotonitást szereti, annak nem való ez a folyton változó munka. Persze ennek a szakmának is megvannak a maga szépségei: aki mégis erre a pályára adja a fejét, folyamatosan tanulhat, képezheti magát, újabb és újabb kihívásokkal szembesülhet, az állandó megújulás élményét kaphajta - mondta Tusjak Marianna, hozzátéve, bár anyagilag változó, mennyit lehet keresni, és a plusz juttatások sem jellemzőek, viszonylag hamar feljebb lehet jutni a ranglétrán és nemzetközi karriert is befuthatnak az idegen nyelveket jól beszélő kreatívok.

Kérdés az olvasóhoz:

Ön milyen lehetőséget lát egy ilyen módszerben?


Lélekportál

Hogyan tanítsunk gyermekünknek teremtő életkészségeket? - A Psychologies Magazine oldaláról

Az élet viszontagságaival változatos megküzdési módok segítségével vehetjük fel a harcot. Kreativitás, stabil önértékelés és az ismeretlentő való félelem leküzdése jelenti számunkra azt a túlélő készletet, ami átsegít bennünket életünk krízishelyzetein.

Walter Mischel 1970-ben végzett kísérletéből kiderül, hogyan lehet megállapítani négy esztendős gyermekünkről, milyen önkontroll és megküzdési stratégiák örököse. Ha egy négy éves kislány például türelmesen ki tud várni hosszabb időt anélkül, hogy megenné a felkínált csábítóan hívogató édességet, jutalmul dupla adagot ehet meg.

Video link >> Pillecukor vagy türelem 

Walter Mischel arra az eredményre jutott, hogy a vizsgált gyerekek kétharmada ellen tudott állni a kísértésnek, illetve a 12-14 éves kora között elvégzett hatásvizsgálatok alapján, ezek a gyerekek kevésbé hajlamosak dühkitörésekre, társas készségeiket tekintve ügyesebbek és érzelmi intelligencia tekintetében is magasabb szintet mutatnak. Az ellenállók változatos megküzdési stratégiákat használtak, mint például eltakarták a szemüket, énekelni kezdtek vagy aludni mentek.

A megküzdési stratégiák mindenki számára elsajátíthatóak, a szülők pedig kiemelt szerepet élveznek a helyes minták közvetítése szempontjából. Az első lépés az ehhez vezető úton, ha segítünk gyermekünknek megérteni és rendszerezni érzelmeit. A hangulati és indulati élet szabályozásában óriási szerepet játszik az a képesség, hogy differenciálni tudjuk saját érzelmeinket. Lisa Feldman Barrett a Bostoni Egyetem pszichológia professzora is ezt támasztja alá kutatásaiban. Egészen korai életkorban el lehet kezdeni a gyerekekkel játékosan felfedezni az érzelmek és azok kifejezésének összetett világát. Magazinokból vett képekkel is gyakorolhatjuk az érzelmek azonosítását gyermekünkkel.

Az is fontos hatással van a gyermek érzelmi fejlődésére, hogy szülei miként birkóznak meg saját érzelmi-indulati életükkel. A melegséget és ragaszkodást szabadon kifejezni tudó szülők például olyan gyermekeket tudnak nevelni, akik szabadon képesek kifejezni érzéseiket.

Az is fontos mintát jelent, ahogyan a felnőttek negatív érzelmeikkel megbirkóznak. Elfogadó, ítéletektől mentes légkörben érzelmileg stabil, a negatív hatásokkal szemben sokkal ellenállóbb gyermeket nevelhetünk. A kritikus, rossz légkörben nevelkedő gyerekek saját kortársaikkal szemben is sokkal több bántással élnek.

Tegyük nyilvánvalóvá gyermekünk számára, hogy nincsenek elfogadhatatlan érzések, csak elfogadhatatlan tettek. Az érzések, amiket sokszor igyekszünk elfojtani sokkal több baj forrását jelenthetik.

Ne tartson attól, hogy kárt okoz gyermekének, ha teret enged családi veszekedéseknek. Ez mindaddig nem jelent problémát, amíg a konfliktus megoldásának is szemtanúja lehet a gyermek. A problémamegoldó szemlélet fontos minta a gyermek számára is, amikor a heves csaták közepette azt láthatja, hogy a felnőttek tudnak közös megegyezésre jutni, pozitív érzéseket is képesek közvetíteni egymás felé, illetve megtehetik, hogy szabadon megélik a dühüket. Ez gyermekünk társas készségeire fejlesztő hatással bír.

Az empátia tréning segít abban, hogy saját antiszociális érzéseink felett könnyebben uralmat találjunk. Ez többet ér, mint a helyes vagy helytelen viselkedés büntetése, illetve jutalmazása. Hogy tehetjük meg mindezt? Első kézből adjunk mintát arra, hogyan gyakorolhatunk empátiát kapcsolatainkban. Találjunk egy csendes órát, amikor aktív figyelemmel meghallgatjuk gyermekünket. A gyerekek ezt a készég-repertoárt elviszik magukkal felnőttkorukba is.

Kérdés az olvasóhoz

Milyen életkészségeimet tudom átadni gyermekemnek?


Lélekportál

A gyász lelki útja II. – Elfojtott gyász és a Hétköznapi emberek című film

Mi történik akkor, ha nem járja végig a gyászoló a gyászmunka klasszikus szakaszait és nem tud valóban túllépni a veszteségen?

Időszakos vagy elhúzódó depresszió tünetei jelennek meg a fontos hozzátartozó halálához kapcsolódó évfordulók idején, az elhunyt életkorának elérésekor vagy távolabbi hozzátartozók, ismerősök elvesztésekor. Hirtelen fellépő szorongás, megmagyarázhatatlannak tűnő búskomorság uralkodhat el az érintett személyen olyan helyzetekben, amikor tudattalanul az elveszített kapcsolat emléke vagy feldolgozatlan konfliktusai érintődnek. Minél nagyobb az elfojtás és minél kevésbé képes az én ezeknek a konfliktusoknak a kihordására, annál intenzívebbek a depressziós és/vagy pszichoszomatikus tünetek.

Természetes, hogy dühöt érzünk az elhunyt iránt, amiért itt hagyott bennünket és arra kényszerít, hogy nélküle alakítsuk ki új életünket. A harag nyomán feltörő agresszív indulatoktól sokszor megijedünk, tapintatlan dolognak tarjuk szabad utat engedni érzéseinknek. Ez sokkal bonyolultabbá válik, ha konfliktusokkal teli, ambivalens kapcsolat fűzött bennünket az elhunythoz.

Két eset lehetséges. Az érintett eleve igyekszik megkerülni a gyászt és elutasítja, hogy megélje a veszteség fájdalmát. Úgy éli tovább az életét, mintha semmi nem történt volna, a megrendülés minden jele nélkül. Más esetben krónikus gyászfolyamat veszi kezdetét, ahol a gyászoló nem elfojtja érzéseit, hanem a rabjukká válik.

Mindkét eset közös jellemzője, hogy a gyászoló elutasítja a változást és az életet nem képes új alapokról az elhunyt nélkül folytatni. Az is érzékeny pont lehet a gyászfolyamatban, amikor az elválás és keresés ciklusainak váltakozása során, nem sikerül leválni az elhunyt lényről. Ilyenkor öngyilkosság is előfordulhat.

1980-ban készült Robert Redford rendezésében a Hétköznapi emberek című film. Egy család történetét ismerhetjük meg, hogyan birkózik meg az apa, az anya és kisebbik fiúk az elsőszülött testvér halála utáni élethelyzettel. A tinédzser korú báty egy vitorlás balesetben vesztette életét, amikor egy viharban testvérével együtt igyekeztek kikeveredni a partra a háborgó hullámok közül. A kisebb fiúnak sikerült megmenekülnie, az idősebb testvér a tengerbe veszett. Conrad öngyilkosságot kísérelt meg az eset után, amit túlélt.

A kórházban töltött időszak után visszakapcsolódni látjuk Conradot régi életébe. Azóta is rémálmok gyötrik és a kórházi kezelés után terápiába kezd járni. Itt kezd kibontakozni, milyen mély bűntudat gyötri, amiért neki sikerült túlélnie a balesetet és mennyire bántja, hogy anyja, Beth elutasító és rideg vele. Az anya idősebb fiát mindig is jobban szerette és a baleset után még nyomasztóbbá vált, mennyire nem engedi közel magához Conradot. Nem akarja, hogy közös fényképet készítsenek róla fiával, elutasítja a segítség szándékát a háztartásban, megközelíthetetlen és érzéketlen. Mintha nem is édes fia lenne Conrad.

Az apa, Calvin eleinte nem is veszi észre, mi zajlik körülötte, aztán fia kifakadása anyjára, mélyen megrendíti és szembesíti a múltjukkal. Rá kell döbbennie, mennyire nem tud azonosulni az anya érzéketlenségével, mennyire elutasítja, hogy anya és fia között ilyen viszony alakult ki. Abban is kételkedni kezd, vajon Beth iránta táplált érzelmek valódiak-e?

A film egy átmeneti vagy talán végleges szakítással zárul Beth-el, apa és fia pedig újra egymásra talál. A fiú képessé válik arra, hogy elfogadja, neki az élet jutott és szabad örülnie ennek, bűntudat nélkül. Gyönyörű drámát követhetünk végig, ami különösen izgalmasan bontakozik ki a pszichológussal folytatott terápiás ülések párbeszédeiben.

Kérdés az olvasóhoz:

Miért lehet veszélyes az érzelmek elfojtása?


Lélekportál

Élet és halál – Nézőpont kérdése

TEMETŐBOGÁR

„Sokan vagyunk, sokan. Mi takarítunk. Egyforma, fekete egyenruhánkban mindenütt megjelenünk, ahol kell, mint a köztisztasági hivatal alkalmazottjai, hogy véget vessünk az életnek nevezett undokságnak. Ti azt kérdezitek, hogy mi a halál értelme? Mi azt kérdezzük, hogy mi az élet értelme? Ami nektek vég, az nekünk kezdet. Ami nektek gyász, az nekünk nász. Ami nektek bűz, az nekünk íz és illat. Izmos, rugékony szájunk úgy dolgozik, mint valami ércrugó. Tudósok agyveleje, költők szíve, festők szeme a csemegénk. Dinasztiánk kiterjedtebb, mint bármely emberi család. Koporsótokban végigkísérünk benneteket a vajas, sajtos, ammóniákos erjedés minden izgalmas folyamatán, mindaddig, míg benne valóban a semmi nem ver fészket. Találkozunk ...”

Kosztolányi Dezső: Zsivajgó természet

 Lélekportál

A gyász lelki útja - Folyamatok és stációk

Verena Kast:  A gyász című könyvében részletesen foglalkozik a gyászfolyamat lelki állomásaival. Négy szakaszt különböztet meg:

1. A halálhírt követő első reakció az elutasítás szakasza. Ilyenkor tagadjuk a történteket, lelki dermedtséget élünk át. A váratlanul bekövetkező tragédiák esetében ez a folyamat hosszabbra nyúlik. Az érzelmi megrázkódtatás miatt átmenetileg érzéketlenné válunk.

2. A felszakadó, felszínre kerülő érzelmek szakaszában a harag, a bánat, vagy a bűntudat tör fel az elhunythoz fűződő kapcsolatban. A halálért felelős személyekre düh irányul, aki lehet orvos, hozzátartozó, de lehet maga az elhunyt is. Harag van bennünk, hogy itt hagytak bennünket és váratlanul egy új élethelyzettel kell megbirkóznunk. Saját halálunkkal kapcsolatos szorongásaink is felszínre kerülnek.

Minél több tisztázatlan dolog maradt az elhunyttal való kapcsolatban, annál nagyobb a bűntudat, amivel meg kell birkóznunk. Ez akkor is érvényes, ha nem nyílt lehetőség a búcsúzásra vagy a közös problémák megbeszélésére.

3. A keresés és elválás szakaszában azok az értékek, tulajdonságok, amik az elhunythoz kapcsolnak bennünket újból és újból mágnesként vonzanak az elvesztett lényhez. Ez lehetőséget kínál arra, hogy minden, amit csak szerettünk jelentett számunkra, személyiségünk részéve olvasszuk és megtaláljuk magunkban, ami hozzá kötött bennünket. Ebben segít az elhunyttal folytatott belső párbeszéd.

4. Az önmagunkhoz és a világhoz fűződő új viszony kialakításának szakaszában zárul le a gyászmunka. A kapcsolat részeként megélt értékek belsővé tételével az önbizalom és az önértékelés helyreáll. A gyászoló újra képes kapcsolatokat kezdeményezni és ápolni. Fontos, hogy saját személyiségünkkel összhangban kell eldőlnie, mi lehet valóban a miénk szerettünk lényéből és mi nem.

Egy-egy újabb veszteség megélése a korábbi trauma érzelmi viharait hívja elő, ha nem is a korábban megtapasztalt intenzitással. Egy-egy újabb veszteség trauma - ami lehet haláleset vagy szakítás is – a korábbi veszteségemlékek újbóli feldolgozására kínál lehetőséget. Bármilyen veszteségélmény hevesebb reakciót vált ki azokból, akik egyszer már átélték közeli hozzátartozó elvesztését vagy szakítást követő érzelmi válságot.

Ha van erőnk a feltoluló érzések elviseléséhez, az újból megjelenő ránk jellemző viselkedésminták elemzéséhez, akkor az ismétlési kényszer veszít erejéből és hatékonyabb megküzdési formákat alakíthatunk ki. Egy újabb veszteség a régi sebeket is felszakítja, de az első alkalommal végigjárt megküzdési útvonal már hozzáférhető és segít hamarabb feldolgozni az újabb traumát.

Kérdés az olvasóhoz:

Milyen lehetőséget adhat a veszteség az életünkben?


Lélekportál

Rakoncátlan kölykök II – Hagyjuk, hogy ő döntse el!

Saját magunk példájából kiindulva is pontosan tudjuk, miért van jelentősége az életünkben a saját választásoknak és döntéseknek. Önértékelésünk, önbecsülésünk akkor egészséges, ha megengedjük magunknak azt a szabadságot, hogy önálló utakon megvalósítsuk vágyainkat, kielégítsük szükségleteinket, anélkül, hogy bűntudatot éreznénk. Ez adja meg saját erőnkbe vetett hitünket, a „meg tudom csinálni” érzés biztonságát.

Keret vagy korlát? – Nem mindegy!

A gyermek sok helyzetben tanácstalan saját érzéseivel, teherbírásával, lehetőségeivel kapcsolatban. Ha mi mindig összefoglaljuk, milyen helyzetben mit kell éreznie, hogyan kell viselkednie, nem hagyjuk meg azt a lehetőséget a számára, hogy felfedezze és azonosítsa saját szükségleteit és megtalálja saját megoldásait. Annak sem hagyunk teret, hogy megvárjuk, amíg érzi, tanácsot kell kérnie a felnőttől. A függőségi viszony tehetetlenségérzetet alakít ki a függő félben, jelen esetben, a gyermekben, aki frusztrált és zaklatott lesz, veszekedéseket provokál, hogy szétfeszítse a szülő által felállított korlátokat. Ezt úgy tudjuk megelőzni, ha a saját elvárásainkhoz és szükségleteinkhez vezető úton szabadságot biztosítunk gyermekünknek a megvalósításban. Korlátok felállítása helyett tehát kereteket teremtünk a helyzet megoldásához.

Ne zárjuk kalickába a szállni vágyó madarat, amelyik sok bajba keveredhet, ha nem vigyázunk rá. Hagyjunk neki önálló mozgásteret, vagyis tisztázzuk vele egy cselekedet következményeit, illetve elvárásainkat, de hagyjuk, hogy saját választásai alapján jusson el a megoldásig. „Anya felülhetek az óriáskerékre? Válasz: „15 perc múlva indulunk. Választhatsz olyat, ami keveset időt vesz igénybe.” Vegyük észre, hogy nem kezdtünk el veszekedni, amiért a gyerek nincs tekintettel arra, hogy indulni kell, illetve nem adtunk tanácsokat, mit tegyen a másik. Civakodás nélkül megoldódhatott a helyzet.

Ha tisztelettel állunk a gyerek saját erőfeszítéseihez, akkor több bátorsága lesz ahhoz, hogy megküzdjön a saját problémáival. Ha azt látjuk például, hogy nem tudja kinyitni egy üveg tetejét, adjunk ötletet, hogy próbálja meg másként. Ha valamivel kapcsolatban megkérdez minket, nem feltétlenül kell azonnal kimerítő választ adnunk, vissza is kérdezhetünk, szerinte mi lehet az ok, mi lehet a megoldás? Hagyjuk őt szabadon töprengeni arról, ami éppen foglalkoztatja és adjunk csupán lehetőséget arra, hogy hangosan gondolkodhasson.

Fontos, hogy ne bombázzuk kérdésekkel, ha például hazajött. Merre járt? Mit csinált? Kivel csinálta? Üdvözöljük és hagyjuk, hogy kibontakozzon a maga ritmusában. Ha nagyon csendes, elég ha csak annyit jegyzünk meg, hogy „Csendesnek tűnik”, minden kommentár nélkül. Ha gondja van, előbb-utóbb elmondja, akkor is, ha nem erőltetjük, és tudja, hogy fordulhat hozzánk.

Ha valami nagyon elrugaszkodott ötlettel áll elő, ne ábrándítsuk ki azzal, hogy neki az úgysem fog sikerülni. Hagyjuk, hogy képzeletben körüljárja a választását. Menet közben számára is ki fog derülni, hogy mennyire testhezálló valami a számára vagy mennyire nem. Ennek a szabad megélését hagyjuk meg neki. Minket is érhet meglepetés, ha a végén a gyereknek lesz igaza.

Kérdés az Olvasóhoz:

Mennyire önálló a gyermeke és miért?

Lélekportál

Rakoncátlan kölykök - Büntetés helyett

Adele Faber és Elaine Mazlish kommunikációs tréningcsoportjai hatékony technikákra tanítják meg az elkeseredett és tanácstalan szülőket. A Gordon módszerre épülő foglalkozások reform szemlélettel egészen új megközelítésben igyekeznek segítséget nyújtani az otthoni elmérgesedett konfliktusok kezelésében.
Büntetés nélkül elképzelhetetlennek tűnik a nevelés, hiszen mi szab gátat a rendetlenségnek, a káosznak, annak, amit nem lehet, amit nem szabad. Hogy tanulja meg a gyerek, ki az úr a házban? A büntetés az az eszköz, ami jó alaposan a gyerek emlékezetébe vési, hol a határ. Sokan azt gondoljuk, szükséges rossz, de nem lehet nélküle élni. A büntetés az elszabadult poklot igyekszik megfékezni. A hangrobbanás erejével ható hirtelen felcsattanás és az azt követő büntetés félelemkeltő hatása tűzoltó hatású, mégis azt tapasztaljuk, hogy nem hoz valódi megoldást. Sokszor egyre erősebb és egyre intenzívebb megtorlással kell élnünk, mert már semmi nem használ. Ráadásul szörnyű bűntudattal jár, utána magunkat ostorozzuk, hogyan lehettünk képesek rá és azt gondoljuk bizonyára valamit elrontottunk. Mi lehet hát az alternatíva?

Egy olyan helyzetben, amikor a gyerek számunkra nem elfogadhatóan viselkedik, ahelyett, hogy kikelnénk magunkból és veszekedni kezdenénk miatta, hozzuk a gyerek tudomására, mi az, amit kívánunk tőle, és mi az, ami elfogadhatatlan. Tegyük lehetővé, hogy a gyerek több számunkra kedvező megoldásból maga válasszon és aktívan segítsünk abban, hogy a választásának megfelelően cselekedjen is. Ennek a hozzáállásnak a titka, hogy a gyerek számára partnerként vagyunk jelen egy olyan új viselkedés kitalálásában és megvalósításában, ami a gyerek számára is elfogadható. Vagyis együtt oldjuk meg a problémát.

A büntetés helyett egy nem megfelelő viselkedés következményeinek megtapasztaltatása legyen a célunk. Ha valamiben nem volt partner a gyerek, akkor viselnie kell azt a közösen elfogadott szabályt, hogy valami kellemes, kívánatos közös tevékenységben például nem vehet részt. Nem dacból vagy haragból tiltja meg ezt a felnőtt, hanem mert ez volt a megállapodás. Legközelebb lesz rá lehetősége, hogy újra megpróbálja. A gyereknek el kell fogadnia, hogy az együttléteknek vannak szabályai, ha valamit nem tartott be, kap rá legközelebb újabb lehetőséget.

Fontos, hogy hagyjuk magunknak teret arra, hogy kifejezzük az érzéseinket. Lehetünk mérgesek, dühösek, mert valami olyasmit tett a gyerek, ami kiborító. Ezt bűntudat nélkül kifejezhetjük. Az érzések megfogalmazása és annak kifejezése, hogyan hat ránk a másik viselkedése, alapvető fontosságú. A kulcs csupán az, hogy ne a gyereket minősítsük, ne a személyét utasítsuk el, hanem az aktuális viselkedésével kapcsolatban pontosan fogalmazzuk meg és hozzuk a tudomására, mi bánt minket, mi dühít minket, mi az, ami elfogadhatatlan a számunkra.

Még egy fontos dolog. Amikor érzelmileg telített a helyzet, képtelenség arra törekedni, hogy beszélgessünk, illetve hogy abba a fázisba tereljük a szituációt, ami a problémamegoldáshoz vezet el. Ez csak akkor lehetséges, ha már elcsitultak az indulatok. Ilyenkor kezdeményezhetjük, hogy megbeszéljük a gyerekkel, mi történt, mi a nehézség és mit lehetne kitalálni közösen, hogy legközelebb ne forduljon elő az adott konfliktus.

Lássuk tehát a gyakorlati lépéseket még egyszer:

A konfliktusos helyzet közben:

1. Tisztázza gyermekével mivel lehetne a segítségére. – Például ha egy áruházi vásárlás alkalmával unott ténfergésében lapogatni kezdi a barackokat a gyümölcspultnál, ne ripakodjunk rá vagy szidjuk meg, hanem mondjuk azt, hogy nagyobb segítség lenne, ha mellettünk nézelődne vagy felülne a bevásárlókocsi elejére.

2.  Fejezze ki rosszallását. – Tisztán és egyértelműen hozzuk a gyerek tudomására érzéseinket viselkedésével kapcsolatban. Tegyük ezt úgy, hogy egyértelmű legyen, hogy a helyzetre és a nem a gyerek személyére utalunk.

3.  Fejezzük ki elvárásainkat felé. – Legyen egyértelmű a gyerek számára mit várunk tőle.

A konfliktusos helyzet után, ha makacs a probléma:

4. Adjunk alternatívát, hogyan teheti jóvá helytelen viselkedését, mi az, ami számunkra elfogadható megoldást jelentene. – Együtt ötletelve közös listát készíthetünk a lehetséges megoldásokról. Például: „Ha legközelebb hasonló helyzet alakul ki, nézzük, mit találjunk ki, hogy megelőzzük a bajt.” Minden kerüljön fel a listára, az is, ami nem kivitelezhető, de ötlet szinten felmerül. A végén válasszuk ki a mindenkinek megfelelő alternatívát. Fontos, hogy a gyereket is bevonjuk a döntésbe.

5. Aktívan vegyünk részt abban, hogy a gyerek megtapasztalja tettei következményeit. – Ha nem tartott be egy megállapodást, akkor meg kell tapasztalnia a következményét. Ez ne büntetést jelentsen, szankciót vagy elvonást, hanem a következmény érvényesítését. Ha például rendetlen volt az áruházban és nem fogadott szót, akkor fontos tudnia, hogy a következő alkalommal nincs közös együttlét, de legközelebb lesz alkalom arra, hogy ő is megmutassa, képes elfogadni a közös szabályokat.

Ezzel a szemlélettel a gyerekek azt tanulják meg, hogy nem áldozatok vagy ellenségek egy-egy helyzetben, hanem aktív problémamegoldók, akik később maguk is hasonló módszerrel tudják tisztázni egyéb konfliktusaikat az életben.

Kérdés az olvasóhoz:

Ön milyen büntetési alternatívákat használ?


Lélekportál

Abszint – A múzsa köntösébe rejtőzött álruhás démon

Az első abszintital-keveréket 1792-ben egy francia orvos Dr. Pierre Ordinaire készítette. Az ital hivatalos desztillálást saját recept alapján 1805-ben kezdte Pernod Franciaországban. Káros hatásai miatt a századfordulón orvosi vélemények és több, állítólag abszintos állapotban elkövetett gyilkosság hatására végül 1915-ben - három évvel az Egyesült Államok és nyolc évvel Svájc után - Franciaországban is betiltották a forgalmazását.

Az abszint különleges hatását a magas alkoholtartalom és az abszint fő hatóanyagaként ismert idegméreg, a thujon együttes hatása váltja ki. Kevés ital fogyasztása után is különleges testérzékletekről számolnak be a mámor átélői. Könnyű, lebegő érzést vált ki és felerősíti az érzékelő-képességet. A színek tisztábban és erőteljesebbnek látszanak, fokozódik a látásélesség. A hangok is intenzívebb élményt nyújtanak, mint általában. Oldott, emelkedett hangulat, eufória és tökéletes szabadságélmény hatalmasodik el az abszintfogyasztón. A bátortalanság és tétovaság megszűnik, az illető kezdeményezővé válik, nem ismer lehetetlent. Fesztelenül szóba elegyedik idegenekkel is, beszédes, de gondolatai tiszták és logikusak maradnak. Az abszint aphrodiziákumként hat, növeli a nemi vágyat és fokozza az éhségérzetet. Az időészlelést is megváltoztatja. A percek óráknak tűnhetnek vagy fordítva.

Ha fogyasztás hatására abszintmérgezés következik be a mámor megszűnése után izomgörcsöket, érzékkiesést, zavarodottságot észlelhet az illető, illetve erőtlenség, szédülés és végtagremegés, illetve zsibbadás jelentkezhet. A remegés epilepsziás görcsökig fokozódhat, amelyeket nem ritkán hallucinációk kísérnek. A görcsös izomrángások háton is jelentkeznek, majd továbbterjedve fogcsikorgatást is kiválthatnak. Egy ilyen roham időtartama 60-80 perc is lehet. A rendszeres abszintfogyasztóknak azzal is számolniuk kellet, hogy az idegméreg thujon hatása összegződik a szervezetben vagyis hosszú távon az idegrendszerre kifejtett roncsoló hatása miatt az ajkak és nyelv bénulása, arcrángás, látóideg károsodás, alvászavarok veseelégtelenség, illetve hangulati hullámzás léphetett fel. Ez manapság már nem fenyegeti az abszintfogyasztókat, hiszen mióta újra legálisan kerül forgalomba a zöld tündér, a megengedett thujon tartalom csupán tizede az eredeti mennyiségnek, így komoly egészségkárosító hatása nem érvényesülhet, ám hosszú távú fogyasztása nem javasolt. A hatályban lévő új európai uniós szabvány előírja, hogy az ital tömény, még hígítatlan állapotában a thujontartalom nem haladhatja meg a kilogrammonkénti 10 milligrammot. Magyarországon is már érvényes ugyanez a szabály. Itt legfeljebb annyival szigorúbb, hogy az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet nem engedélyezte az abszint név és címke használatát.

Minek köszönhető a pusztító ital ellenállhatatlan csábítása? Mi a titka a smaragzöld színű varázsitalnak, amely a 19. század művészvilágát abszintmámorba ragadta? Az abszint a lázadás itala volt. Aki ezt az italt rendelte nyíltan hadat üzent a polgári dekadencia kifinomult, unalmas, hazug világa ellen és a művészi avantgarde könnyed bohémélete mellett tette le a voksát. Nemcsak alkalmanként fogyasztották a sátáni italt, előszeretettel kísérleteztek hatásaival, átengedték magukat az érzékek átalakulásának, élvezték a hangok ízeit és a színek muzsikáját vagy éppen a hátborzongató rémképek kavalkádjától borzongtak. Párizsban öt óra tájékán, a „zöld óra” idején aki csak tehette, az ital hódolatának szentelte délutánját.

Toulouse Lautrec, aki a legenda szerint minden képét abszintmámorban festette három hónapos elvonókúrán vett részt, hogy megszabadítsák az abszintfüggőségtől. Egy gyermekkori baleset következtében növekedési rendellenesség alakult ki a festőnél, ezért örök életére alacsony termetű maradt és bottal járt. Egyes anekdoták szerint botjába rejtve mindig tartott magánál egy kis abszintot, amit a kedvenc bordélyházakban és éjszakai szórakozóhelyeken előszeretettel kortyolgatott.

Paul Gaugen 35 éves korában hagyott fel tőzsdeügynöki pályafutásával, hogy életét a művészetnek szentelje. Csatlakozott az impresszionosták mozgalmához és 1888-ban közös műteremlakásba költözött Vincent Van Gogh-al. Gaugen naplója szerint Van Gogh pokoli lakótársnak bizonyult. „Abszintot ivott. Aztán hirtelen hozzám vágta a poharat. Csak lapítottam, igyekeztem kitérni előle. Néhány perccel később már az ágyában feküdt és nem tért magához reggelig. Amikor felébredt tökéletesen nyugodt volt és azt mondta nekem: „Kedves Gaugen barátom, homályosan emlékszem arra, hogy mintha az elmúlt éjszaka megbántottalak volna.”

Se szeri se száma az abszintot megörökítő festményeknek, verseknek, az abszintfogyasztás szokásairól szóló anekdotáknak és legendáknak. Az impresszionizmus és szimbolizmus képi világa jól illeszkedett az abszint megidézte víziók meseszerű, tünékeny, olykor hátborzongató birodalmához.

Az impresszionizmus a pillanatnyi benyomás gyors és eleven megragadását jelentette. A természetes fény változásainak illanó képe addig sosem látott színgazdagsággal és könnyedséggel jelent meg a festményeken. A laza ecsetkezelés, az optikai színkeverés következtében a tárgyak körvonalai feloldódnak és jelentéktelenné válik plaszticitásuk.

Ahogy Szerb Antal írja a szimbolisták a versben a zenei elemet jutatták elsődleges hatalomra. Nem a fogalmi jelentés lesz a fontos, hanem a hangulatok, az élmények és emlékek megragadása. Ebben a korban a valóságtól való elszakadás, a realitásokon való felülemelkedés volt a költők eszménye.

Nem csoda hát, hogy a veszedelmes italkeverék sátántangóra szólította a bizarr élményekre éhes művészeket, akik élménykészen várták, hogy megmerítkezhessenek a zöld tündér varázshatalmában és hallucinációikból ihletet merítsenek. Akkor is, ha ez nem egyszer az életükbe került.

Kérdés az Olvasóhoz:

Szereti az abszintot?



Lélekportál